Rózsás képet festett Vlagyimir Putyin az orosz gazdaság jelenlegi helyzetéről kormányképviselőkkel tartott legutóbbi videótalálkozóján.
Az orosz elnök szerint az infláció májusban teljesen eltűnt, és a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony. Az orosz rubel hivatalos árfolyama erősebb, mint a háború előtt volt, és az orosz energiahordozókból származó bevétel a kőolaj és a földgáz magas világpiaci árából profitál. Első látásra tehát úgy tűnik, hogy a Nyugat gazdasági szankciói csődöt mondtak, és nagyobb károkat okoznak az USA-nak és szövetségeseinek, mint Oroszországnak.
Az orosz gazdasági valóság azonban korántsem olyan rózsás, mint amilyennek azt Vlagyimir Putyin szeretné beállítani. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb prognózisa szerint ebben az évben az orosz gazdaság 8,5 százalékkal fog csökkeni, és 2023-ban további csökkenés várható. Más elemzők még ennél is pesszimistábbak, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet elemzői szerint az orosz–ukrán háború és az abból következő gazdasági szankciók 15 év gazdasági növekedését radírozzák ki éppen Oroszországban. Ez önmagában is rossz hír, de még ennél is nagyobb gond, hogy az elmúlt hónapokban szakadozni kezdtek azok a komplex gazdasági szálak, melyek Oroszországot a globális gazdasághoz kötik.
Igaz, hogy az olaj és a földgáz még mindig folyik nyugat felé, de azoknak a vállalatoknak a listája, melyek beszüntették oroszországi kapcsolataikat, nagyon hosszú. Az orosz lakosoknak valószínűleg kedvenc üzleteiknek és gyorséttermeinek az elvesztése a legfájóbb, de az orosz vállalatok számára a gondot igazán az okozza, hogy kimaradnak a globális gazdaság alapját képező ellátási láncokból. Az orosz gazdaság az elmúlt évtizedekben nem igazán a high-tech termékeiről volt ismert, ezért a külföldi technológiák hiánya egész iparágat bénít meg vagy kényszerít fájdalmas döntésekre. Jó példa erre az Avtovaz vállalat új Lada modellje, melyet a gyártó olcsó és szankcióbiztos autóként dobott a piacra. A marketinget félretéve ez igazából azt jelenti, hogy az autóból hiányoznak azok a technológiák, melyeket az orosz gazdaság nem tud előállítani. A nemrég még a Renault-csoport részeként működő Avtovaz ugyanis nemcsak anyavállalatát vesztette el az elmúlt hónapokban, hanem külföldi beszállítóit is. Az új modellben ezért hiába keresnénk a légzsákokat, a blokkolásgátlót vagy a GPS-navigációt, és a felhasznált motor a közelében sincs a jelenleg érvényben lévő európai kibocsátási szabványoknak.
Az orosz politikai vezetés azzal nyugtatja a lakosságot, hogy Oroszország gond nélkül túléli a nyugati gazdasági szankciókat a keleti partnereinek köszönhetően. A kőolaj esetében az orosz exportőrök tényleg számíthatnak Kínára és Indiára, melyek az elmúlt hetekben rekordmennyiségű orosz nyersolajat vásároltak. Különösen érdekes India esete, mely szívesen fogadja az olcsó orosz kőolajat, és az elmúlt két hónapban az orosz nyersolaj második legfontosabb vásárlójává vált Kína mögött. Az olcsó kőolaj vagy földgáz vásárlása azonban egy dolog, de Kína és India nem tudja vagy nem akarja helyettesíteni azokat a technológiákat, melyek a gazdasági szankciók következtében hiányoznak Oroszországban. Ezen a téren főleg Kína tudna segíteni, de a kínai politikai vezetés igyekszik óvatosan lavírozni Oroszország és a Nyugat között, melyhez Kínát nagyon fontos gazdasági kapcsolatok fűzik. Jelzésértékű, hogy a kínai elektronikai gigász Huawei is jelezte, hogy fokozatosan bezárja összes orosz, mobiltelefonokat árusító üzletét. Az orosz gazdaság ezért nehéz hónapoknak néz elébe, hiszen az ország elleni gazdasági szankciókat a globális GDP több mint felét termelő gazdaságok támogatják. Vlagyimir Putyin megpróbál majd ehhez mosolygós arcot vágni, de idővel ez a mosoly egyre keservesebb lesz.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
