Minden gazdasági törvényszerűséget, írott és íratlan szabályt felrúgva próbálja kezelni Washington annak hatását, amit saját külpolitikája érdekében eszközölt ki Európában. Miközben az EU embargót vetett ki az orosz kőolajra, és újabban a tagállamok közötti megállapodást megszegve importvámot fontolgat, India és más ázsiai országok egyre fontosabb olajbevételi forrást jelentenek Moszkva számára
Az Egyesült Államok ezért megpróbál nyomást kifejteni rájuk, hogy ne vásároljanak annyi orosz nyersanyagot. Nem szabadna csodálkozni, az EU oligarcháknak tett kedvezményei eredményeképpen görög, máltai és ciprusi tankerek segítik az ázsiai piacokra az orosz fekete aranyat.
Az AP amerikai hírügynökség hétfői elemző cikke szerint Oroszország 93 milliárd eurónyi bevételre tett szert a fosszilis tüzelőanyagok exportjából az Ukrajna elleni invázió első száz napjában. Annak ellenére, hogy májusban csökkent az export mennyisége, még így is irdatlan mennyiségről beszélünk az időtávot figyelembe véve.
Kik vásárolják?
Az egyik legnagyobb felvásárlója az 1,4 milliárd lakossal rendelkező India. Míg a 2021-es év egészében 12 millió hordó orosz kőolajat importált, idén, kvázi csak az év első harmadában 60 millió hordóra növelte behozatalát.
Az orosz kivitel Kína irányába is jelentősen nőtt. A társadalmi gazdasági és politikai mélyválságba süllyedő Srí Lanka szintén oroszoktól vásárol.
Az oroszok közben puhatolóznak már a Fülöp-szigeteknél is, ahol Marat Pavlot orosz nagykövet tárgyalt Ferfinand Marcos Jr. megválasztott elnökkel.
Mivel az orosz-ukrán háború kibontakozása miatt elszálltak az energiaárak, és velük a kőolaj ára is, sem India, sem más ázsiai ország nem nagyon teketóriázik, ha a száz dollár feletti piaci ár helyett 30-35 dolláros áron jut hozzá a fekete arany hordojához.
Az USA persze úgy tesz, mintha a dolog váratlan és felháborító lenne, pedig hetek óta arról beszélnek az elemzők, hogy Európa lábon lőtte magát az olajembargóval, mert annyit ért el, hogy Oroszország más irányba irányítja át erőforrásait, Európa pedig rá lesz szorulva a jóval drágább és jóval drágábban szállítható alternatív forrásokra.
Sőt, több mint valószínű, hogy a NATO-tag Törökország sem sokat teketóriázik, ha hozzájuthat az orosz kőolajhoz. Ezen a magatartáson sem szabadna meglepődni – nem kevés nyugati ország vásárolt annakidején az Iszlám Államtól botrányosan olcsó olajat.
Nem mellesleg a nyugati szövetségekhez való tartozás sem jelent önmagában semmit, hiszen például India is nemrég kötött egy lazább védelmi szövetséget az USA-val, Nagy-Britanniával és Ausztráliával Kína ellenében – de emiatt még nem fogják sutba dobni alapvető gazdasági érdekeiket.
India a vásárolt kőolaj nagy részét finomított formában üzemanyagként értékesíti elsősorban Ázsiába, kisebb részt Európa és az Egyesült Államok felé.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
