Sokszorosára emelkedett az online banki csalások száma, ezért az Országgyűlés szigorította a vonatkozó törvényeket. A 114 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett elfogadott előterjesztés parlamenti vitájáról az InfoRádió készített tudósítást.
A bűncselekmények elkövetésére használt felhasználói profilokat törlik, megakadályozzák, hogy az elkövetők újat nyissanak, befagyasztják a csalók számláit és a rajtuk lévő összeget a lefoglalás megszüntetésekor arányosan szétosztják a sértettek között – mondta előterjesztői expozéjában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
„2023 végén új, átfogó kormányzati munkafolyamat indult el az online csalások elleni hatékony fellépés érdekében. A közös erőfeszítések első jogalkotási eredménye a 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett 2024. évi XVIII. törvény volt, amely rövid alkalmazási időszak alatt is figyelemre méltó előrelépést eredményezett a digitális bűnözéssel szembeni küzdelemben. A pénzintézetek az új lehetőségekkel élve nagyjából három hónap alatt összesen 312 millió forintot zároltak, amely így várhatóan visszakerülhet a sértettekhez.
A törvényjavaslat olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek nem az online csalásokkal függenek össze – tette hozzá az igazságügyi miniszter helyettese.
A személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei egy nyilatkozatban elzárkózhatnak attól, hogy a terhelt egyoldalúan és önkényesen felvegye a kapcsolatot velük – mondta Répássy Róbert.
„Ezt a sértetti nyilatkozatot a büntetőeljárást lefolytató szervek – hacsak nem merül fel valamilyen kizáró ok – határozatba foglalják, és közlik majd a terheltekkel. A terhelt pedig ettől kezdve, ha önkényesen háborgatja a sértettet, akkor egy újabb, a javaslatban szereplő bűncselekményt valósít meg.”
A Btk. másik módosítása kimondja, hogy minden olyan történelmi tény tagadása, amely népirtásnak, vagy emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekménynek minősülne, tényállásszerű lehet akkor, ha a közlés szövegkörnyezetéből, megjelenéséből és egyéb körülményeiből megállapítható, hogy a közlő szándéka kimondottan az érintett csoporttal szembeni gyűlöletkeltésre irányult. Az is fontos változás, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján a látogatófogadást motivációs eszközként lehet alkalmazni a börtönökben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
