Az ukránok már elismerték, hogy fel kellett adniuk Szeverodonyeck belvárosát. A kelet-ukrajnai városban minden egyes méterért véres utcai harcok folynak. Közben Zelenszkij légvédelmi eszközök átadására szólította fel a Nyugatot. Az oroszok közben próbálnak átkelni a Sziverszkij Donyec folyón, ám a visszavonuló ukránok az ott található hidakat megsemmisítették. Ha mégis sikerült nekik, akkor teljesen bekerítik Szeverodonyecket, és az ukrán csapatok sorsa megpecsételődik. Az oroszoknak ráadásul a hétvégén sikerült elvágniuk az utolsó utánpótlási vonalak többségét Liszicsanszk irányából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rakétavédelmi rendszere átadását sürgeti. Azzal érvel, hogy a háború kezdete óta az oroszok már több mint 2600 cirkálórakétát lőttek ki ukrán célpontokra. A sorok között azért érezni, hogy lehet valóságtartalmaz az oroszok által közzétett híreknek, miszerint nyugati fegyverszállítmányokra sikerült csapást mérniük. Legutóbb Moszkva azt jelentette, hogy Donyeck régióban, az udacsi pályaudvaron lőttek ki egy Amerikából és Európából érkező fegyver- és technikaszállítmányt.
Zelenszkij az Izrael által használt Vaskupola rendszert követeli, illetve Patriot légvédelmi rendszereket – ezekből négy egységnyi van Szlovákiában is.
Ezeken kívül újabb tüzérségei lövegeket is kér Kijev. Jelenleg az oroszok tüzérségi fölénye 20:1-hez technika szempontjából, és 40:1-hez kilőtt muníció tekintetében.
Az ukránok szerdán szeretnének választ kapni arra, hogy a Nyugat mennyi fegyvert küld nekik megint – szerdán a NATO-tagállamok védelmi miniszterei tanácskoznak majd Brüsszelben. A minap azonban arról cikkeztek a német sajtóban, hogy Berlin szerint van egy nem hivatalos egyezség a tagállamok között, hogy tankokat nem adnak át Ukrajnának.
Szerverodonyeck, Luhanszk megye utolsó ukrán kézen lévő nagyvárosa, az ukrán beszámolók szerint 70 százaléka már orosz kézen van. A védők egy része az Azot vegyi üzembe vette be magát, a harcok elől ott bújt el megközelítőleg 500 civil is, köztük 40 gyerek. Az üzem komoly támadás alatt áll.
Közelebb kerültünk az atomháborúhoz..?
A fegyverkezés-kutatók szerint a következő évtizedben nőni fog a nukleáris robbanófejek száma a világban. Az elmúlt évtizedekben globális szinten némi csökkenés történt, az atombombák száma 12 705 egységre csökkent, ami viszont még így is sokszorosan elegendő a földi élet kipusztításához. A nukleáris fegyverkezés újraindítása azt jelenti, hogy a hidegháború óta először ismét nő az atomháború veszélye.
Oroszországnak közel 6 ezer, az Egyesült Államoknak közel 5500 atomfeje van, ez a két ország birtokolja a világ robbanófejeinek 90 százalékát. Rajtuk kívül van még hét atomfegyverekkel rendelkező ország a világon – Nagy-Britannia, Franciaország, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. A kilenc állam közül egyik sem hajlandó lemondani nukleáris arzenáljáról.
Az atomfegyvereknek több funkciója is lehet a bevetésen kívül. Elrettentő eszközként is szolgálnak, vagy épp olyan tényezőként, amely miatt nem lehet megdönteni egy ország vezetését kívülről, mert a sarokba szorított rezsim nagy valószínűséggel bevetné az atombombákat. Ez utóbbira lehet példa Észak-Korea, és ha egyszer eljutna a saját atomfegyver kifejlesztéséig, Irán is.
Az Egyesült Államok a második világháború után azért fejlesztett atomfegyvereket, hogy ellensúlyozza a szovjet hagyományos haderő túlerejét Európában – egy nyugat felé nyomuló szovjet offenzívát kevés eséllyel tudtak volna feltartóztatni. A célbajuttató eszközök fejlődésével aztán elindult a nukleáris fegyverkezési verseny, ma pedig ez a technológia Damoklész kardjaként lóg az emberiség feje felett…
Körkép.sk, BBC, TheGuardian.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
