A keresztény ember feladata, hogy Isten mennyei országának evilági prófétája legyen és életével, szavaival, tetteivel hirdesse a reményt – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes. A hirado.hunak a pünkösdi ünnep alkalmából adott interjújában Csíksomlyónak a világ magyarságához szóló üzenetéről, s a hitről, szeretetről és a reményről fejtette ki a véleményét.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes (MTI/Biró István)
Mit ünnepel pünkösdkor a keresztény világ?
Mi is szeretjük a saját gyermekeinket, s ha elakadnak, melléjük állunk tanáccsal, szeretettel, jósággal. Olyan jó tudni, hogy a mennyei Atya sem zsebretett kézzel nézi a mi vergődésünket, hanem mellénk áll és segít. Elküldte nekünk szent fiát. Jézustól tudjuk, hogy Isten egy hatalmas szeretetközösség. Szent háromság: Atya, Fiú és Szentlélek. A Biblia olyan szépen meséli el, hogy az Atya által közénk küldött Szentlélek juttatja mindazt az eszünkbe, amit Jézus tanított. A kinyilatkoztatásból azonban azt is tudhatjuk, hogy Isten olyan szeretetközösség, ahová mi is meghívást kaptunk. Azt imádkozzuk a Miatyánkban, hogy jöjjön el az Isten országa. A keresztény ember feladata, hogy Isten mennyei országának evilági prófétája legyen és életével, szavaival, tetteivel hirdesse a reményt.
Nem lehet mindenki próféta. Vagy mégis?
Isten országát mindenki elérheti. Én nem tudnék egy olyan istenben hinni, aki a gyermekeivel egy utópiát kergettet. Ha lehetetlen lenne a mennyei Atyának az, a Jézusnak adott parancsa, hogy menj és tanítsd meg őket a szeretetre, akkor Jézus ezt visszautasította volna, mondván, hogy döglött lóra nem ver patkót. Azzal hogy közénk jött, azt üzente, hogy ez igenis megvalósítható. És a Szentlélek is ezért jön pünkösdkor közénk, mert hiszi és vallja, hogy az ember fel tud nőni a teremtő Istenéhez.
A magyar társadalom számára milyen üzenete van pünkösd ünnepének?
Pandémiás, háborús helyzetek árnyékában mindannyian meg vagyunk egy kicsit riadva. Félelem, szorongás él bennünk. A magyar társadalomnak az lenne jó, hogy hittel, bizalommal, a Szentlélek-Úristen segítségét kérve elcsendesedjen, magába szálljon, és jó döntéseket hozzon. Küldetésünk, hogy a szükséges pályamódosítások fényében fenntartható világot teremtsünk.
Az isteni szeretet lelkének eljövetele ma is aktuális. És nem csak azért, mert a szomszédunkban háború dúl. Úgy érzem: Európa más fertályain is ritka kincs a szeretet.
Nem statikus világban élünk. A tökéletességet nem konzerválnunk kell, hanem folyamatosan újra kell teremtenünk. Amikor Jézus azt mondta: legyetek tökéletesek, mint a mennyei atyám, akkor nem csak arra gondolt, hogy morálisan, hanem hogy minden szempontból. Ebben az értelemben kell folyamatosan újrateremtenünk a világot. Az újjászületéshez pedig nagy szükségünk van Isten Szent Lelkére.
Hol találjuk meg?
Önmagunkban. Ha csendben imádkozva, békességben keressük, akkor megleljük.
Három olyan erény van – isteni erénynek is nevezzük – amelyek az ember képességeit alkalmassá teszik arra, hogy részesedjen az isteni természetben. Ezek közül az egyik a már említett szeretet, amely a másik erényből, a hitből fakad. Hogy állunk ezen a területen?
A mi népünk alapjában véve hívő, még akkor is, ha sokan még csak meg sincsenek keresztelve. Azok a keresztény erények, amelyeket Krisztus urunk a földre hozott, mint például a szeretet, a párbeszéd, vagy az irgalom, messzemenően gyökeret vertek bennünk. Most volt egy választás itt nálunk, Magyarországon. Nem mindenkinek tetszett a végeredmény, de semmilyen erőszakos atrocitás nem történt. Én azt gondolom, a mennyei Atya azt mondhatta a Szent Fiának, hogy lásd, ezek ezer éve megkeresztelkedtek és idáig eljutottak. Óriási dolog, hogy ilyen súlyos kérdést is meg tudtunk közösen beszélni és úgy tudtunk döntést hozni, hogy közben egyetlen pofon sem csattant el.
Szerintem annak a lelki megújhodásnak, amiről beszélünk, iránymutató csillaga most Csíksomlyó fölött ragyog.
Óriási dolognak tartom, hogy megvan bennünk a vágy arra, hogy találkozzunk egymással, Istenünkkel, és a boldogságos Szűz Anyával. Ez a vágy hoz össze bennünket a pünkösdi csíksomlyói búcsún. Olyan jó látni, hogy évről évre ilyen sok ember jön. Azt is ki szeretném hangsúlyozni, hogy a zarándokok nagy része – de a Székelyföldiek mindenképpen – elvégzik a szentgyónást és áldoznak. Tehát nem csak a búcsú forgatagáért mennek Csíksomlyóra, hanem a lelki élményért. Örömmel szoktam szemlélni, hogy amikor paptestvéreimmel egyetemben kiülünk a gyóntatószékekbe, a gyónók cunamija vesz körbe bennünket. Az emberek jönnek, hogy megszabaduljanak hibáiktól, bűneiktől, gyarlóságaiktól. Mert vágyunk a tisztaságra. Arra, hogy szeretetben, békében éljünk.
A harmadik isteni erényt, a reményt se hagyjuk ki. Szent II. János Pál pápa gyakorta hangsúlyozta, hogy „Ne féljetek!” Valóban? Akkor most már hátra dőlhetünk?
Hátradőlni semmiképp sem szabad, de azért azt is tudni kell, hogy a mennyei Atya, aki 4,5 milliárd évvel ezelőtt útjára indította a Földet, minden nehézség és gond ellenére jól végre fogja vinni a megkezdett munkát. Álljunk mellé és bízzunk benne! Óriási feladatot bízott ránk. A bizalom adja a reményt, ami segíthet abban, hogy kibontakozzunk és többek legyünk. Ne feledjük: az ember a vizsgák után mindig magasabb polcra kerül. Értékesebb lesz, több lesz. Meg tudjuk oldani azokat a gondokat, problémákat, amelyek körülvesznek minket. Mert miért is ne tudnánk megoldani azokat?
Jezsó Ákos
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
