Budaházy György kivételével a Hunnia-per többi, megismételt elsőfokú ítélet kihirdetése után azonnal letartóztatott vádlottjának fellebbezését helybenhagyva, kényszerintézkedésüket enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla, így a II. rendű S. J., VIII. rendű T. CS., IX. rendű N. Z, valamint a XI. rendű vádlott, F. R. hazatérhetett a börtönből a családjához. Budaházy György esetében azonban az ítélőtábla álláspontja szerint “mellőzhetetlen a teljes szabadságelvonással járó kényszerintézkedés” – értesítette a PestiSrácok.hu-t a család.
A határozatot az ítélőtábla többek között azzal is indokolta, hogy a közelmúltban Budaházyt közösség tagja elleni erőszak elkövetésével is meggyanúsították, amely a jelen ügyben kiszabott 17 éven felül egy újabb 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A nemzeti radikálisok ismert alakját a Háttér Társaság jelentette fel, miután 2019 nyarán iskolai LMBTQP-érzékenyítésről szóló programjukra Budaházy is több társa is megpróbált bejutni, hogy nemtetszésüket fejezzék ki, miután ez nem sikerült, egy molinót húztak ki az eseménynek helyet adó Háttér Társaság irodájának bejárata elé, azzal a felirattal, hogy “Tiltsák ki az LMBTQ propagandát az iskolákból!”. Úgy látszik, a ma már gyermekvédelmi törvénybe foglalt elvekért való kiállása miatt Budaházy Györgyöt még hosszabb időre vonnák ki a forgalomból.
Mint ismert, március 16-án, megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék Ignácz György vezette büntető tanácsa összesen 103 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte első fokon terrorcselekmény vádjával a Hunnia-per vádlottjait. Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra, melyből kedvezménnyel sem szabadulhat, további 5 vádlottat sújtottak 10 év feletti fegyházbüntetéssel. (S. J. II. rendű vádlottat 14 év, Sz. E. III. rendű vádlottat 15 év, T. Cs. VIII. rendű vádlottat 13 év 6 hónap, N. Z. IX. rendű vádlottat 11 év, F. R. XI. rendű vádlottat 12 év fegyházbüntetésre ítélte a törvényszék.) Mivel a büntető törvénykönyv és az eljárási törvény erre lehetőséget ad, Ignácz György bíró úgy döntött, hogy azok esetében, akiket az elsőfokú ítélet alapján 10 évnél hosszabb fogvatartás fenyeget, a szökés elrejtőzés veszélyére való hivatkozással elrendelte azonnali letartóztatásukat. Mivel a III. rendű vádlott, Sz. E. nem volt jelen a tárgyaláson – tartózkodási helyéről továbbra sincs információ, körözését már elrendelték –, a többieket az ítélet rendelkező részének kihirdetését követően kéz- és lábblincsbe verve hallgatták végig – a bíró utasítására –, a közel 8 órán tartó indoklást.
A vádlottak, illetve védők nem csak az ítélet, hanem a kényszerintézkedés elrendelése ellen is fellebbezést nyújtottak be, hivatkozva arra, hogy lassan másfél évtizede húzódik a büntetőeljárás, a vádlottak eddig sem szöktek meg, törvénytisztelő, sőt a társadalomra hasznos tevékenységet végezve élnek, mindannyian kisgyermekeket nevelnek. A fellebbezéseknek adott helyet több ízben a másodfokú bíróság, vagyis a Fővárosi Ítélőtábla.
– Üdvözöljük a döntést a többiek esetében, akiket ugyanúgy hetek óta méltatlanul tartottak fogva. Ugyanakkor felháborító, hogy testvérem, Budaházy György esetében minden indokot megragadtak, sőt, ha úgy tetszik, kreáltak is hozzá, hogy továbbra is benntarthassák – mondta a PestiSrácok.hu-nak Budaházy Edda, aki rendelkezésükre bocsátotta a határozat indoklását is. Ebben három érvvel támasztják alá a döntést. Mint írják, a 17 év fegyházbüntetés, melyből a vádlott, Budaházy György 3 évet töltött előzetes letartóztatásban, olyan súlyú büntetés, amelyre tekintettel a szökés, elrejtőzés veszélye fokozottan fennáll. Hozzáteszik:
Végül közölték, hogy az általuk hozott döntést megerősíti az a tény, hogy május 5-én a BRFK Bűnügyi Főosztálya kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, csoportosan elkövetett közösség tagjai elleni erőszak bűntettével is meggyanúsította a vádlottat.
Budaházy állítja, Ignácz bíró már a tárgyalások alatt megfenyegette, ha nem fejezi be az LMBTQ-szervezetek elleni akcióit, “visszaviteti a börtönbe”
Budaházy György, több jobboldali aktivistához hasonlóan – köztük Budaházy Edda, György testvére, vagy Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke – évek óta tiltakoznak az LMBTQ-propaganda erőszakos terjesztése, az érzékenyítések különböző formái, így a buzifelvonulás ellen, legfőképpen azért, hogy az erre szakosodott liberális civil szervezetek ezeket ne irányíthassák a gyermekekre. Ismert, hogy ők voltak azok is, akik szinte elsőként emelték fel hangjukat a Labris Leszbikus Egyesület által kiadott Meseország Mindenkié című mesekönyv megjelenése miatt. Budaházy Györggyel közösen évek óta kongatják a vészharangot, hogy az LMBTQ-propaganda – ha a törvény erejével nem védjük meg a gyermekeinket – az óvodákba, iskolákba is beköltözhet.
A Hunnia-perben Budaházy LMBTQ-propaganda elleni kiállását is bevonta a bíró
Budaházy blogján is írt róla és a PestiTv-nek is beszélt arról, hogy (védője, Szikinger István szintén sérelmezte ezt), hogy a megismételt eljárásban a tárgyalást vezető bíró, Ignácz György a Hunnia-perben bekérte az összes olyan büntetőeljárás anyagát, amely ezen LMBTQ-mozgalmak elleni akciók kapcsán indult, van folyamatban és benne érintett Budaházy György. Budaházy a blogján arról is ír, hogy az egyik tárgyaláson, amely éppen az úgynevezett Pride elleni békés tiltakozásukat követően zajlott, Ignácz bíró meg is jegyezte, hogy ha nem hagy fel ezzel a cselekvésével, visszakerülhet a börtönbe, vagyis elrendeltetheti bűnismétlés veszélye miatt a letartóztatását. Akkor Budaházy György még álmában nem gondolta volna, hogy újabb súlyos bűncselekményért is felelősségre vonhatják, csak azért, mert alkotmányos jogával élve, tiltakozott az ellen, hogy a szexuális másságot mintegy divattá emelve közszemlére téve hirdessék. Mivel meggyőződése szerint az veszélyes az egészséges társadalomra, kiemelten veszélyes a gyermekek egészséges fejlődésére.
Akár további 8 évre bevarrhatják egy molinóért – ekkora az LMBTQ-szervezetek befolyása
2019 nyarán a Háttér Társaság – közismert LMBTQ-jogharcos liberális szervezet – sorozatban szervezte azokat a programokat, amelyekkel kifejezetten a kiskorúakat és családtagjaikat célozták meg.
Megjegyzendő, hogy a Háttér Társaság az aztóta Magyar Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi törvényben foglaltaknak nyíltan ellentmondva, honlapja nyitóoldalán is hirdeti, hogy programjai továbbra is a korábbi feltételek szerint érhetők el – egyszóval fiatalkorúak számára is…
Budaházy György és több társa is megjelent az egyik nyilvánosan meghirdetett eseményen. Szerettek volna a beszélgető fórumon hangot adni nemtetszésüknek, de nem jutottak be a rendezvény helyszínéül meghirdetett épületbe, amely mellesleg a Háttér Társaság Balzac utcai irodája. Ezért egy molinót feszítettek ki a bejáratnál, „Tiltsák ki az LMBTQ propagandát az iskolákból!” felirattal.
Ez a mondat egyébként nem egészen 2 évvel később az Országgyűlés által nagy többséggel elfogadott gyermekvédelmi törvény egyik célkitűzése lett.
A Háttér Társaság feljelentést tett, méghozzá közösség tagja ellenzi erőszak miatt – a BRFK azonban nem csak nyomozást rendelt el, hanem ez év május 5-én, a történtek után csaknem 3 évvel, a gyanúsításig is eljutottak… Budaházy Györgyöt egyébként többször is feljelentették az LMBTQ-mozgalmak elleni fellépései miatt, de végül olyan jogerős ítélet, melyben elítélték, még nem született.
Jól időzített gyanúsítás
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője a PestiSrácoknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyanúsítás rendkívül “jól időzített”. Megjegyezte, hogy a rendőrség, sőt a kerületi ügyészség is elutasította a feljelentést, végül a Háttér Társaság újabb és újabb panaszával elérte a célját, és a Fővárosi Főügyészség utasítást adott a BRFK-nak a gyanúsításra.
Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte, a gyanúsítás tovább nehezíti Budaházy György helyzetét és a kegyelmi kérvény érvényesítésének lehetőségét. Arra is emlékeztetett, hogy az egyéni kegyelmi kérvények, melyet 17 vádlottból 11, illetve azok hozzátartozói benyújtottak, érthetetlen módon két hónap alatt sem kerültek felterjesztésre a Fővárosi Törvényszékről az Igazságügyi Minisztériumba, így az amnesztia iránti kérelmek a leköszönő köztársasági elnök elé már nem is kerülhettek.
A kegyelmi kérvények elbírálása így már az új köztársasági elnökre vár – húzta alá a nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője.
Korábban írtuk: Megmondaná a Budaházyékat 117 évre ítélő cinikus bírónak, mi a véleménye róla? – Most megteheti!
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
