Megválasztotta az Országgyűlés miniszterelnöknek Orbán Viktort, aki ötödik alkalommal tölti be a tisztséget. Továbbra sincs megegyezés a Moszkva elleni uniós olajembargó ügyében, Magyarország kitart korábbi álláspontja mellett. Finnország után Svédország is úgy döntött: benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A nap legfontosabb hírei május 16-án.
Megválasztotta miniszterelnöknek Orbánt Viktortaz Országgyűlés és ezzel hivatalba is lépett. A Fidesz elnöke 5. alkalommal tölti be a kormányfői tisztséget. Orbán Viktor az eskütétel után arról beszélt: mindenkinek lesz munkája, a nyugdíjnak lesz értéke, a családoknak lesz biztonsága, a gyerekeknek lesz jövője, az inflációt pedig megfékezi a kormány. A kormányfő óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket helyezett kilátásba, hozzátéve, hogy az eredmények szeptemberben látszani fognak. Orbán Viktor megismételte, hogy ez az évtized veszélyek, bizonytalanság, háborúk kora lesz. Létkérdésnek nevezte, hogy Magyarország a NATO tagja, és kiemelte a honvédség megerősítésének fontosságát. Megerősítette, hogy a következő évtizedben Magyarországot az Európai Unióban látják, amint elszántan harcol a jogiért és szövetségeseket keres az unió megújításához.
Továbbra sincs megegyezés a Moszkva ellen tervezett uniós olajembargó ügyében, Magyarország kitart korábbi álláspontja mellett. Az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli ülése után Szijjártó Péter arról számolt, hogy Magyarország továbbra is várja az Európai Bizottság javaslatait arra, hogy miként lehetne elkerülni azokat a nehézségeket, amelyeket az újabb szankciós csomag elfogadása jelentene Magyarország gazdasága számára. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: ha a brüsszeli testület valóban szankciókat akar kivetni az orosz kőolaj importjára, akkor biztosítson mentességet a csővezetékes tranzitra. Szerinte a jelenlegi előterjesztés több százmillió eurónyi beruházást igényelne, ráadásul az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné.
Csehországban a tervek szerint szerdán vitatja meg a kormány a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult válsághelyzetet. Az állomáson továbbra is több száz ukrán menekült, részben magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai roma tartózkodik. A cseh belügyminisztérium szerint ők nem jogosultak a csehországi segélyekre, s a pályaudvaron a helyzet egyre csak romlik. Vít Rakusan cseh belügyminiszter úgy véli, hogy a problémát csak az ukrán menekültek csehországi támogatásának rendszerszintű módosítása oldhatná meg. Korábban a cseh belügyminiszter felszólította magyar hivatali partnerét, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését.
A svéd kormány úgy döntött, hogy benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – jelentette be Magdalena Andersson miniszterelnök. A kormányfő az ügyben tartott parlamenti vita után azt mondta: az ország most lezár egy korszakot, és egy új korszakba lép át. Hangoztatta, hogy a svéd parlamentben a képviselők nagy többsége támogatta a NATO-csatlakozást, és a hivatalos jelentkezést – Finnországgal összehangolva – már a napokban be is nyújtják. Finnország államfője és miniszterelnöke vasárnap már megerősítette, hogy Helsinki be fogja adni csatlakozási kérelmét.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra való kiterjesztésére – figyelmeztetett az orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének moszkvai csúcstalálkozóján. Vlagyimir Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának nincs problémája ezekkel az országokkal. Úgy vélte: NATO túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat befolyásolni.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét. Így a korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után, új kihívásokat okozott. Hozzátette: az unió GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, a növekedés mind az unióban, mind az euróövezetben várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken.
Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt – figyelmeztetett a Bank of England. A brit jegybank kormányzója azt hangsúlyozta: az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén. Andrew Bailey a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán elismerte, hogy a nagy-britanniai infláció messze a 2 százalékos cél felett jár, de kijelentette: a célszintet meghaladó inflációs hányad 80 százalékát az energiahordozók és a külkereskedelemben forgalmazott egyéb áruk drágulása okozta.
Franciaországban Élisabeth Borne eddigi munkaügyi minisztert nevezte ki új miniszterelnöknek az államfő a távozó Jean Castex helyére. Harminc év után először van ismét női miniszterelnöke Franciaországnak. A 61 éves Élisabeth Borne 2020 óta vezette a munkaügyi tárcát. 2017-ben csatlakozott Emmanuel Macron államfő pártjához, s azóta valamennyi kormányának a tagja volt.Emmanuel Macront 3 hete választották meg újra köztársasági elnöknek.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
