Három napja volt a bolgár parlamentben az Ukrajna-ügyi szavazás. Az intézés tipikusan bolgár volt: azaz formailag csinálunk valamit, de tényszerűen semmit.
Az eredeti tét az volt: Magyarország és a Bulgária az egyetlenek a NATO-ban, melyek nem adnak fegyveres támogatást Ukrajnának, az orosz-ukrán háború kapcsán, s ideje, hogy Bulgária csatlakozzon a fősodorhoz.
A gond azonban: a kormányfő és a fő kormánypárt erősen akarta fegyverek küldését Ukrajnának, de ebben csak a 4-párti kormánykoalíció még 1 pártja értett egyet velük. Egy másik kormánypárt nem foglalt el a kérdésben egyértelmű véleményt, míg a negyedik kormánypárt – a szocialisták – egyenesen vörös vonalnak nevezték a kérdést, azaz kilépnek a kormányból, ha a fegyverek küldése megtörténik,
Hatalmas gond. Plusz gond: a három ellenzéki párt közül 2 fegyverküldés-párti (az egyik a GERB, a volt kormánypárt), azaz simán lett volna velük együtt parlamenti többség. Dehát ez kiszolgáltatta volna a fő kormánypártot annak az ellenzéki pártnak, mely ellen alakult, ami kellemetlen, sőt nevetséges helyzet.
Szóval a kormány hitele forgott kockán. Közben meg jött a hatalmas nyomás nyugatról: ti a putyinista Orbán példáját akarjátok követni vagy lelkes euroatlantisták vagytok?
A GERB ügyesen átlátta a helyzetet, hogy megbuktathatja a kormányt, így benyújtottak egy abszolút euroatlanista parlamenti határozatjavaslatot. Ugyanezt tette a fegyverküldés-párti kisebb kormánypárt is. Bármelyik megszavazása azonban a kormány szétesését eredményezte volna.
Szóval összeült a 4 kormánypárt tanácskozni, hogyan lehet megoldalni – ahogy a bolgár közmondás mondja -, hogy “a farkas is jóllakjon, de a bárány is életben maradjon”. Én nem hittem, hogy ez lehetséges, de kiderült: a bolgár népi ravaszság mindent képes legyőzni.
Ez kedden este zajlott nagy titkolózás közepette. Másnap volt a parlamenti vita és szavazás. Élőben hallgattam/néztem az adás 90+ %-át, igazi gyöngyszem volt az egész többórás álvita a semmiről, majd a kamuszavazás.
Szóval a két nyíltan fegyverpárti javaslatot a parlament elutasította. Majd a fő kormánypárt javaslatát megszavazta mind a 4 kormánypárt és a 3 ellenzéki párt közül a 2 euroatlanista is. Ebben a sorrendben persze, hogy az ellenzék 2 eurotlantista pártja is kénytelen legyen igennel szavazni. Így szinte teljes konszenzus lett: a 7 pártból 6 megszavazta, csak a legkisebb ellenzéki párt, mely nagyjából a magyar Mi Hazánk verziója (erről éppen a napokban írtam), ellenezte.
De mi is a megszavazott javaslat lényege: nem fegyverküldés van benne, hanem “hadi-műszaki segély”, aminek pontos jelentéséről senkinek fogalma sincs. A hivatalos magyarázat: az ukrán hadsereg a sérült haditechnikáját majd elküldi Bulgáriába, ahol ezeket megjavítják, aztán ez vissza lesz küldve Ukrajnába. Arról nincs szó, hogy ennek a tényleges megvalósítása kb. képtelenség: az ukrán tengerpart 60 %-a orosz ellenőrzés alatt van jelenleg, a maradék meg orosz blokád alatt, szóval Ukrajna egy horgászcsónakot se képes tengeri úton Bulgáriába küldeni, nemhogy elromlott haditechnikával megpakolt hajókat. Persze lehetne szárazföldön is szállítani Románián keresztül, de eleve az egésznek az értelme nem világos: dől az amerikai fegyver Ukrajnába Lengyelországon keresztül, vajon ki az az elmebeteg az ukrán vezetésben, aki ilyenkor azzal tölti az idejét, hogy egy nem-szomszédos országban javíttat haditechnikát.
De a bolgár kormány győzött. Most mehet a kormányfő Brüsszelbe és büszkén mondhatja “megszavaztuk!”. Mit szavaztatok meg? Hát azt. De mit? Most ne merüljünk el a részletekben, inkább örüljünk, hogy meg lett szavazva az euroatlantista elkötelezettségünket megerősítő javaslat!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
