Az Európai Bizottság büntető intézkedéseket vetne ki az orosz kőolajra. Megszületett a javaslat a hatodik szankciós csomagról, amelyet Ursula von der Leyen ma reggel mutatott be az Európai Parlamentben, ennek része lenne az olaj-embargó is. Felszólalásában a brüsszeli bizottság elnöke is elismerte, hogy néhány tagállam kifejezetten rossz helyzetbe kerülhet. A magyar kormány nem engedi veszélyeztetni a magyar olajellátás biztonságát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
Az Európai Bizottság egy összetett szankciós csomag-javaslatot tett le a tagállamok asztalára. Baraczka Eszter strasbourgi tudósítása szerint az elképzelés szerint magasrangú katonatiszteket, illetve olyan személyeket helyeznének a szankciós listákra, akik összefüggésbe hozhatók a bucsai mészárlással, illetve Mariupol ostromával. A Sberbankot, mint a legnagyobb orosz bankot, levágnák a Swift-ről. Hasonló helyzetbe kerülne két másik orosz bank is. Három nagy, állami tulajdonú orosz média pedig betiltásra kerülne az Európai Unióban.
A szankciós csomag részeként megjelenik az olaj-embargó is. A javaslat teljes importkorlátozást jelentene a nyersolajra és az orosz finomított termékekre, akár tengeri úton, akár csővezetéken érkezne is az Európai Unióba.
Baraczka Eszter szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: biztosnak kell lennünk, hogy az orosz kőolaj helyett fel tudunk mutatni alternatív szállítási útvonalakat, ezért nem azonnali kivonásra tett javaslatot, hanem a nyersolaj esetében hat hónapos átmenetet javasol, a finomított termékek esetében pedig az év végéig adna haladékot. A bizottság elnöke szerint ezekkel a szankciókkal maximálhatják a nyomást Oroszországra, de közben minimálisra csökkenthetik a járulékos veszteséget.
Ezzel szemben Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágvezteője azt hangsúlyozta, hogy az orosz olaj embargójával éppen a büntetett fél járna jól, hiszen a szankciók miatt megdrágult energiahordozót Ázsiában könnyedén értékesíthetnék. A szankciók tényleges bevezetése pedig további áremelkedéshez, Európa versenyképességének csökkenéséhez és növekvő társadalmi nehézségekhez vezetne.
A horvát részről nagyon komoly fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy az adriai vezetéken keresztül kaphasson több kőolajat Magyarország, és a magyar finomítói technológiát is át kellene állítani egy más típusú kőolajra, amihez évek kellenének, és több százmillió dollárnyi beruházásra lenne szükség – ezt már Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ismertette az M1 szerda reggeli műsorában. Közölte azt is, a kormány egyetért azzal, hogy az európai energiabeszerzést diverzifikálni kell, Magyarország a házi feladatát elvégezte, de csak onnan lehet gázt és olajt venni, ahol van, és ahonnan el lehet szállítani. „Az energiahordozók beszerzése nem filozófiai kérdés, hanem fizikai kérdés és a valóság kérdése” – emelte ki az államtitkár.
Ursula von der Leyen felszólalásában maga is elismerte, hogy néhány tagállam kifejezetten rossz helyzetbe kerülhet az orosz kőolajnak kitett függősége miatt.
Arról azonban egyelőre nem tett említést, hogy Magyarország és Szlovákia bármiféle mentességet, derogációt vagy átmeneti lehetőséget kapna, de nem kizárt, hogy ez majd később megtörténik. Mindenki úgy tudja, hogy Magyarországnak valamiféle ajánlatot tesznek majd éppen azért, mert nagymértékben rászorul az orosz kőolajra.
A magyar kormány nem engedi veszélyeztetni a magyar olajellátást
A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.Szijjártó Péter arról számolt be, hogy jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.
Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.
„Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány százmillió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani” – fogalmazott.
A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének – mutatott rá. Leszögezte: „ha valamire most egyáltalán nincs szükség, az egy újabb biztonsági kihívás a világnak ezen a részén, éppen elég nekünk szembesülnünk az Ukrajnában zajló háborúval, amelynek minden egyes pillanata biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
