Az Európai Bizottság ebben a 44 oldalas levélben adott hivatalos értesítést arról, hogy megindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást.
A Johannes Hahn biztos által jegyzett, 44 oldalas levél részletesen vezeti le bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot – írja a levélhez hozzájutó 24.hu.
Az Európai Bizottság levele szerint rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből finanszírozta a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Igaz, sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre, leírják, hogy mi történt, és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést – írják.
Szerepel az az ügy is az írásban, amelyben Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól. A magyar hatóságok itt is visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget. Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát, valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta.
A levél szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak hazánkban
– írja a 24.hu. A közalapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját is összeegyeztethetetlennek tartják az uniós támogatásokkal.
A levél jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállami elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. Azt is problémaként hozzák fel, hogy a magyar kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve, nincs életben lévő antikorrupciós keretrendszer sem.
Ezek után a levél több tucat kérdést intéz a magyar kormányhoz, az adott ügyek részleteire kérdeznek rá, alapvető és átfogó adatokat kérnek a közbeszerzési és ellenőrzési rendszerekről. A levél alapján a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni ezekre a kérdésekre.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
