Egy vers központozás, mondatokra tagolás nélkül: számos olvasati lehetőséget kínálva. Kányádi Sándor így köszöntötte egykor költőtársát, a Szent György napján született Jékely Zoltánt; a nagy előd, a humanista erdélyi tudós, Szenczi Molnár Albert dicséretét zengve. Idén is nyílik már az orgona – egy-egy illatos csokrot teszünk e verssel jelképesen mindhármójuk sírjára.
EGY CSOKOR ORGONA MELLÉ
Jékely Zoltánnak szeretettel
orgonaszó orgonaillat
ónkarikás ablaktányérok
lépesméz-ízű zsoltár
életem pünkösd-évszaka
lelkem pünkösdi itala
máig zsongító óborom
nyelvem petőfi sándora
albertus molnár
ledőlt a cinterem fala
kövei földbe vástak
védtelen áll a dombon
maholnap egyesegyedül
istené lesz a templom
csupán egy ajkon szól már
paptalan marosszentimrén
haldoklik szenczi molnár
hoztam egy csokor orgonát
ülök őbenne bízón
ülök hol várja jézusát
a házsongárdi síron
(1975)
Kép: Borsodi Heni
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
