Rendkívül érdekes, de sajnos radar alatt maradt írás jelent meg az amerikai CNN hírtelevízió honlapján. Nevük elhallgatását kérő fehér házi források azt állítják, a washingtoni adminisztráció illetékeseinek jórészt fogalma sincs róla, mi történik az Ukrajnába küldött felszereléssel.
A CNN azt állítja, a kormány gyakorlatilag eszköztelen, néhány kivételt leszámítva a lengyel-ukrán határ átlépése után fogalmuk sincs mi történik az általuk küldött fegyverszállítmányokkal, ugyanis nincs módjuk követni azokat. Bár a demokratákhoz közel álló CNN nem felejti el kihangsúlyozni, hogy Ukrajnának mekkora szüksége van ezekre a szállítmányokra, azt azért ők is elismerik,
számolni kell a lehetőséggel, hogy az amerikai fegyverek olyan hadsereghez vagy milíciához kerülnek, akiket „az USA nem akarna felfegyverezni”.
A CNN egyik forrás egyenesen úgy nyilatkozott, amint a fegyverek
átlépnek a háború ködébe, gyakorlatilag nulla információ áll rendelkezésünkre. Beleesnek egy nagy fekete lyukba és rövid időn belül már szinte semmit nem tudunk róluk.
Ez, annak fényében, hogy az USA immár bőven milliárd dollár feletti értékben küldött fegyvereket és egyéb utánpótlást, igencsak nagy luxusnak tűnik. Nem csak az ablakon kidobott pénz miatt. Könnyű belátni, a háború káoszában előfordulhat, hogy a kelet-ukrajnai milicistáknál vagy épp a reguláris orosz hadseregnél kötnek ki a fegyverek. A portál által megkérdezett források szerint a Biden-adminisztráció tisztában van a problémával, de jelenleg „nagyobb veszélyt látnak abban, ha magukra hagyják az ukrán hadsereget”, mint abban a lehetőségben, hogy amerikai fegyverek kerülhetnek „váratlan helyekre”.
Ami igazán érdekes, hogy a CNN-es források megerősítenek egy régóta hangoztatott, de sokak számára kényelmetlen tényt:
az ukrán jelentések igyekeznek kizárólag olyan információkat továbbítani Washingtonnak és a NATO-nak, amely további fegyverszállításokra ösztönzi nyugati szövetségeseiket.
A neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a CNN-nek azt mondta, szerinte érthető Kijev szándéka, elvégre háborúban állnak. Az ugyanakkor megdöbbentő, hogy a forrás ezt követően kijelenti:
minden egyes nyilvános nyilatkozat (értsd: az ukránok részéről) egy információs művelet. Minden interjú, Zelenszkij összes nyilatkozata egy információs művelet.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne járnának el helyesen – teszi hozzá gyorsan.
Különösen furcsa, hogy miközben a nyugati szolgálatok folyamatosan az orosz csapatok hollétére és várható hadmozdulataikra vonatkozó információkkal bombázzák az ukrán vezetést, az Egyesült Államok saját fegyverei „fekete lyukba” esnek, amint átlépik az ukrán határt. A CNN újságírója, kissé pikírten, egyenesen azt mondja, az amerikai hírszerzés többet tud az Ukrajnában lévő orosz hadianyagokról, mint arról, mi történik a Kijevnek küldött amerikai fegyverekkel.
Mi kellene?
A Biden-adminisztráció folyamatosan azt hangoztatja, az ukrán fél kérése alapján szállítanak fegyvereket és más hadianyagot. Emlékezhetünk, a szlovák kormány is ugyanezzel indokolta az SZ-300-as légvédelmi rendszer átadását, mondván, Kijev ezt külön kérte. Washington is hasonlóval érvel, amikor Stinger- és Javelin-rakétákat küld Ukrajnának.
Épp a múlt héten számoltunk be róla, hogy Joe Biden, megkerülve a Kongresszust, elnöki hatáskörben újabb 750-800 millió dolláros fegyverszállítmányt hagyott jóvá. Ez, többek között, olyan felszereléseket és gépeket is tartalmaz, amelyek elajándékozásától Washington mind ez idáig ódzkodott. A hírek szerint hamarosan 11 darab Mi-17-es helikopter, 18 darab 155 mm-es tarack és több száz „egyszer használatos” Switchblade drón érkezik az ukrán hadsereghez, egy részük talán már ott is van. Ezek, már most ezt kommunikálja a kormány, hasonlóan a korábbi szállítmányokhoz, valószínűleg szintén „fekete lyukba” esnek majd.
Egy a CNN-nek nyilatkozó amerikai tisztviselő kijelentette, a védelmi minisztériumnak jelenleg fogalma sincs, pontosan hol lehetnek az Ukrajnának küldött fegyverek, azt sem tudják, használják-e egyáltalán ezeket. John Kirby, a Pentagon szóvivője elmondta, az amerikai fegyvereket Lengyelországban veszi át az ukrán hadsereg, a határon már ők viszik át a szállítmányokat, innentől pedig „rajtuk áll, hogy eldöntsék, hova mennek vele és miként osztják el”.
Az amerikai kormány, legalábbis ezt állítják a CNN forrásai, megbízhatónak fogadja el az ukrán hadsereg által nekik küldött információkat.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lennének „vakfoltok” – írja a portál. Az egyik ilyen nyitott kérdés, hogy mi lehet az ukrán SZ-300-as légvédelmi rendszerekkel.
Mi lesz, ha vége a háborúnak?
Több amerikai elemző is felhívta rá a figyelmet, nem lenne példa nélküli, hogy amerikai fegyverek kerülnek rossz kezekbe. Elég, ha csak Afganisztánra gondolunk. Előbb a szovjetek ellen harcoló mudzsáhidíneket fegyverezték fel az Egyesült Államokból, majd a tálibok ellen harcoló afgán reguláris erőket. Az eredmény ugyanaz volt. Előbb a mudzsáhidín harcosok fogtak fegyvert az USA által támogatott rezsim ellen, majd a tálibok.
Ugyanolyan Stinger-rakéták kerültek akkor a feketepiacra, mint amilyeneket most az USA Ukrajnába küld. Egy korábbi tudósítás szerint a mintegy ezer Afganisztánba küldött rakétából kétszáz nem szovjet helikopterekben és repülőgépekben kötött ki, hanem a feketepiacon.
Mai napig nem tudni pontosan, mi lett a sorsa az eltűnt rakétáknak. Csak találgatni lehet, hogy a két évtizeddel később indított „terrorellenes háborúban” hány amerikai katona életét követelték amerikai fegyverek.
Ugyanebbe a hibába szaladt bele az amerikai hadsereg a tavalyi afganisztáni kivonuláskor. Úgy az afgán reguláris haderőnek leszállított haditechnika, mint az amerikai támaszpontokon táralt fegyverek tálib kézre jutottak. Egy kisebb hadseregnek elegendő fegyvert és járművet hagytak az amerikaiak az ebek, illetve a tálib rezsim harmincadjára.
Az amerikai védelmi minisztérium már 2020-ban, jóval a háború kitörése előtt jelezte, probléma lehet Ukrajnában az amerikai fegyverekkel.
A hivatalos álláspont szerint azonban a fegyverszállítás hosszútávú hátrányai nem írhatják felül annak rövidtávú előnyeit. Ez egy olyan kockázat, amelyet vállalnunk kell – hangzik el szinte az összes CNN által megkérdezett szakértő szájából. Az amerikai vezetés szerint mivel számos orosz hadmozdulat kudarcba fulladt, a nagy bekerítések elmaradtak, egyelőre nem valószínű, hogy tömegével kerültek volna amerikai fegyverek az orosz hadsereghez. Más kérdés, hogy a háború második szakaszaként emlegetett hadműveletek csak most kezdődnek, Kelet-Ukrajnában komoly katlancsatákra lehet számítani.
A hivatalos álláspont szerint egyelőre szintén elhanyagolható veszélyt jelent a fegyverszállítmányok megtámadása.
Az amerikai hírszerzés szerint az orosz hadsereg nem támadja aktívan a karavánokat, holott úgy tudni, a szándék megvan rá. Hogy miért? Az egyik elképzelés szerint az oroszok egyszerűen nem találják meg őket. A fegyvereket jelöletlen járművek szállítják, általában éjszaka. Ezt az állítást azért némileg árnyalja, hogy az orosz hadijelentések folyamatosan megsemmisített fegyverszállítmányokról szólnak. Hogy ezeknek mennyi valóságalapja van, képtelenség megállapítani. Legutóbb például Lvov/Lviv mellett semmisíthettek meg egy nyugati fegyverekkel teletömött raktárt, de a feltételes mód nem véletlen, nem lehet megerősíteni az állítást. Egy másik amerikai elképzelés szerint az orosz légierő jóval kisebb befolyással bír Nyugat-Ukrajna felett, ahol az ukrán légvédelem egy része még mindig funkcionál.
A CNN-nek nyilatkozó összes forrás egyetértett abban, jelenleg semmi akadálya nincs, hogy folytatódjanak az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások. Az azonban mindenképp érdekes, hogy az amerikai kormány, ha csak névtelenül nyilatkozó tisztviselőkön keresztül is, de most először ismerte el, nem tudják pontosan, mi történik az Ukrajnába küldött töméntelen fegyverrel.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
