Még sohasem indult egyedül választáson a Párbeszéd, azonban ismét saját frakciójuk lehet majd a parlamentben, de nem ők az egyetlenek, akiknek saját jogon aligha sikerült volna megugraniuk az Országgyűlésbe jutáshoz szükséges ötszázalékos listás támogatottságot.
A Párbeszédnek ismét saját frakciója lehet, Karácsony Gergely mandátumát Szabó Rebeka (b) veheti át. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az utóbbi években a Momentum és az MSZP a felmérések szerint rendre ennek a határán volt, miközben az LMP-nek már aligha sikerült volna egyedül a törvényhozás tagjává válnia.
Bár az országgyűlési választás történelmi vereséget hozott a közösen induló baloldalnak, azonban egyes pártok így is örülhetnek, mert összefogás nélkül kérdéses vagy szinte kizárt lett volna, hogy bejussanak az Országgyűlésbe.
Nagyot bukott a választásokon az MSZP, amely az eddigi tizenöt helyett csak kilenc képviselővel kezdheti meg a munkát a parlamentben. Az egykor szebb napokat megért és vezető pozíciót betöltő szocialisták örülhetnek a baloldali összefogásnak, mivel a 2018-as választáson közel 12 százalékos listás szavazatarányt elérő párt jelentősen meggyengült, a 2019-es európai parlamenti voksoláson csak hat százalékot sikerült elérniük, azóta pedig a kutatások alapján a támogatottságuk megrekedt ezen a szinten.
A parlamentben most debütáló Momentum a baloldal második legerősebb, 11 fős frakciójával – akik közül öten az egyéni körzetüket megnyerve jutottak mandátumhoz – képviseltetheti magát a törvényhozásban. A 2017-ben a Nolimpia-kampánnyal a köztudatba berobbanó párt egy évvel később, a parlamenti választáson mindössze háromszázalékos eredményt tudott felmutatni, egyéni választókörzetet pedig nem sikerült nyerniük. Ezután a párt némileg erősödött, mert az EP választáson közel tíz százalékot szereztek, aminek köszönhetően két képviselőt – Donáth Annát és Cseh Katalint – küldhettek Strasbourgba. Ekkoriban a közvélemény-kutatásokban rendre az ötszázalékos parlamenti küszöb felett mérték a Momentumot, azonban az országgyűlési választást megelőző hónapokban már a bejutás határán volt a támogatottságuk azokban a felmérésekben, amelyek külön is mérték a baloldali összefogás tagjait.
Az elmúlt években az LMP is messze elmaradt attól, hogy önállóan a parlamentbe jusson. Már 2018-ban is csak egy hajszálon múlt az, hogy részesei lettek a törvényhozásnak, majd a 2019-es EP választáson a belső hatalmi harcoktól megtépázott párt listája mindössze két százalékot tudott elérni, így nem jutottak mandátumhoz, azóta pedig a kutatások ugyancsak alacsony szinten mérték a zöldpártot. Most az LMP-nek három listás és egy egyéni mandátum jutott a 2022-es választáson, de a baloldali pártok korábbi megállapodásának köszönhetően mind a hat pártnak biztosítják a frakcióalapításhoz szükséges minimumlétszámot, amihez a DK-tól kaphatnak segítséget.
A Momentum, az LMP és az MSZP már önállóan is indultak választásokon, ami azonban nem mondható el a Párbeszédről – amelyet először Puzsér Róbert kritikus nevezett piócapártnak –, mivel Karácsony Gergely pártja még egyszer sem tudott egyedül értékelhető teljesítményt felmutatni. Az MSZP-vel közös pártszövetség tagjaként 2018-ban három képviselőt küldhettek a parlamentbe, majd a szocialistákkal kötött megállapodásoknak köszönhetően elérték a frakcióalakításhoz szükséges ötmandátumos minimumot.
A ciklus során a Párbeszéd támogatottságát rendre a bejutási küszöb alatt mérték a közvélemény-kutatók, azonban az összefogásnak köszönhetően nem forgott veszélyben a párt parlamenti jelenléte.
Emellett a Párbeszéd Budapesten három, valamint vidéken egy körzetet nyert, a megállapodásoknak köszönhetően pedig hétfős frakciót alapíthatnak. Az említett baloldali pártok gyengesége a Demokratikus Koalíciónak segíthetett a legtöbbet, hiszen a Gyurcsány-párt támogatottsága az elmúlt években jelentősen megnőtt, most pedig a legnagyobb baloldali frakciójuk lehet az Országgyűlésben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
