Öt közvélemény-kutató cég ismertette felmérései adatait egy héttel a választás előtt a Nézőpont Intézet által rendezett hétfői konferencián.
Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója az orosz-ukrán konfliktus kapcsán készített felméréseket elemezte. A Századvég adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek 47 százaléka szerint mindkét felet felelősség terheli a háború kirobbanásáért, 32 százalékuk szerint ugyanakkor konkrétan a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, míg 13 százalékuk a Volodimir Zelenszkij vezette Ukrajnát jelölte meg felelősként.
A Századvég felmérése arra is kitért, hogy a magyarok 71 százaléka vélekedik úgy, hogy Orbán Viktor békés viszonyt próbál fenntartani az oroszokkal és biztosítani hazánk energiaellátását, míg a megkérdezettek mindössze negyede tekinti a magyar miniszterelnököt „Valgyimir Putyin bábjának” .
A válaszadók elsöprő többsége (90 százalék) mondta azt, hogy Magyarország legfontosabb érdeke, hogy ne sodródjunk bele a háborúba,
és csak 9 százalék vélekedik úgy, hogy az orosz agresszió ellen nekünk is aktívan fel kellene lépnünk.
A Századvég a választás kapcsán miért listás eredményei szerint a Fidesz-KDNP 49, míg az ellenzék 44 százalékon áll.
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója azt taglalta, hogy a „Ki legyen Magyarország miniszterelnöke?” kérdésben tovább nyílt az olló Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között, a választók 58 százaléka tartja alkalmasnak erre a posztra a jelenlegi kormányfőt, míg az ellenzék jelöltjét csupán 25 százalék.
Bozsonyi Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor népszerűsége a 18-29 évesek közötti korosztályban és a fővárosiak körében is nőtt a háború kitörése óta.
A Real-PR 93. az elmúlt időszak gazdasági teljesítményének választói megítéléséről készített felméréseket. Sóvágó Sándor, a cég vezetője közölte: a megkérdezettek 49 százaléka szerint inkább romlana a gazdasági teljesítmény ha az ellenzék kerülne hatalomra a választás után. A válaszadók 36 százalék ítélte meg úgy, hogy az anyagi helyzete az elmúlt négy évben inkább javult, míg 24 százalék szerint inkább romlott.
A cég felmérése szerint a biztos pártválasztók között a kormánypártok 49, míg az ellenzék 41 százalékon áll. A Mi Hazánkra 5, a Kétfarkú Kutyapártra 3, egyéb pártra további két százalék szavazna.
Talabér Krisztián, a Társadalomkutató elemzője arra mutatott rá, hogy fokozatosan zuhant az elmúlt fél évben a baloldal támogatottsága. Míg 2021 őszén a biztos szavazók 46 százaléka adta volna a voksát a baloldalra, addig idén januárban már csak 43, márciusban pedig csupán 41 százalékuk. Eközben a kormányoldal stabilan 51-52 százalékon mozgott.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója közölte: felméréseik alapján a legvalószínűbb listás eredményeket tekintve a Fidesz 47, míg az ellenzék 42 százalékon áll.
A Nézőpont mandátumbecslése szerint az egyéni választókerületekben a Fidesz-KDNP 73 mandátumot, míg az ellenzék 33-at nyerhet majd meg.
Az országos listán döntetlent (46-46 mandátumot) prognosztizál a Nézőpont, ami azt jelenti, hogy az összarányokat tekintve a kormányoldal 119, míg az ellenzék 79 parlamenti mandátumot szerez majd.
Becsléseik szerint a Fidesz-KDNP országos listája mellé 2,6 millióan, míg az ellenzék listája mellé 2,3 millióan húzzák be majd az ikszet.
(Mandiner nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
