Nem vágyom luxusra, jobban szeretem, ha az emberek kapnak egy keveset abból, amit az élet nekem adott – mondta Sadio Mané.
Sadio Mané a Liverpool egyik legnagyobb sztárja, egyszersmind Afrika egyik legsikeresebb futballistája, aki idén már győzelemre vezette Szenegál válogatottját a kontinensbajnokságon. A lehető legtávolabb áll tőle a kivagyiság, a felvágás. Mégis meglepő volt legutóbbi nyilatkozata, amit anyanyelvén, a L’Équipe-nek adott.
„Nem szeretnék okoskodni, de az igaz, hogy a futballban elterjedtek bizonyos divatok, amelyek a múltam alapján kissé zavarnak – mondta a L’ Équipe-nek. – De ahelyett, hogy hangosan kritizálnék másokat, többnyire inkább nem foglalkozom ezekkel. A lényeg az, hogy ne változzak meg és szerintem nem is változtam. És egy kisfiúnak, aki egy Casamance nevű kisvárosból származik, az már nagy győzelem, ha mindennek ellenáll.”
A beszélgetés közben
Mané elnevette magát azon, hogy szeretne-e Cristiano Ronaldóéhoz vagy Neymaréhoz hasonló életmódot.
„Nem! Követem őket a közösségi médiában, és ez nekem elég. Imádom a különleges életüket, de ez nem nekem való.”
Elmondta, hogy neki fontosabb az édesanyjával beszélgetni. „Minden nap hívjuk egymást. Az Afrikai Nemzetek Kupája döntőjét, szokása szerint, nem is nézte, mert túlságosan izgult. Azt mesélte, hogy a torna alatt hét kilót fogyott, annyira feszült volt. A meccs végén azt mondtam neki: most mennünk kell enni, mert vége, nyertünk.”
Sadio Mané korábban tett egy emlékezetes nyilatkozatot a sztárfutballisták gazdagságával kapcsolatban. Ő egyébként az egyik legtöbbet adakozó világklasszis sportoló.
„Miért akarnék tíz Ferrarit, húsz gyémánt órát vagy két repülőt? Mit jelentenének ezek a tárgyak nekem és a világnak? Éhes voltam, és a mezőn kellett dolgoznom; túléltem a nehéz időket, mezítláb fociztam. Nem végeztem iskolákat, de örülök, hogy ma azzal, amit a futballnak köszönhetően keresek, segíthetek az embereknek. Iskolákat, stadiont építettem, ruhákat, cipőket, élelmet biztosítunk azoknak, akik mélyszegénységben élnek. Ezenkívül fejenként havi 70 eurót adok Szenegál egy nagyon szegény régiójában élő embereknek, ami segít az életükön. Nem vágyom luxusautókra, luxusotthonokra, utazásokra, még repülőgépre sem. Jobban szeretem, ha az emberek kapnak egy keveset abból, amit az élet nekem adott.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
