Orosz vegyi fegyverektől tart a NATO-főtitkár, de továbbra sem "keressük a konfliktust" Moszkvával

Orosz vegyi fegyverektől tart a NATO-főtitkár, de továbbra sem "keressük a konfliktust" Moszkvával

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár attól tart, Oroszország akár vegyifegyvereket is képes lenne bevetni az ukrajnai invázió során – erről a Welt am Sonntagnak adott interjújában beszélt. Ez a katonai szövetség vezetője szerint háborús bűncselekmény lenne, holott Putyinnak ki kell adnia a parancsot az Ukrajnából való visszavonulásra.

Oroszország korábban „vegyi és biológiai fegyverek” fejlesztésével vádolta meg Ukrajnát – az ügyről itt írtunk bővebben. Stoltenberg szerint az oroszok állításai „abszurdak” – azonban Moszkva kommunikációja az ügyben veszélyes is lehet:

Muszáj ébernek maradnunk ezen hamis állítások után, hiszen lehetséges, hogy a hazugságok hálójában maga Oroszország tervezi vegyifegyverek bevetését. Ez háborús bűntett lenne

– mondta a NATO-főtitkár. Stoltenberg szerint ugyanis a Kreml hajlik arra, hogy „hamis ürügyekkel próbálja igazolhatónak bemutatni azt, ami igazolhatatlan”. Korábban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is visszautasította, hogy Ukrajna ilyen fegyverek bevetésére készülne – sőt, Washington a NATO-hoz hasonlóan egyenesen attól tart, hogy Moszkva lenne kész bevetni vegyifegyvereket a konfliktusban.

Az egyre súlyosbodó háború miatt a NATO-főtitkár attól tart, a konfliktus tovább eszkalálódhat. „Ukrajna népe bátran és elszántan áll ellen az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak majd.” Stoltenberg ezért arra sürgeti Moszkvát, változtasson minél hamarabb irányt:

Világos az üzenetem Putyin elnök úr felé: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza az összes haderőt, és kötelezze el magát a diplomáciai megoldás mellett.

Hírdetés

Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. "Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak" – mondta.

Stoltenberg hozzátette, a NATO védelmi szövetségként továbbra sem avatkozik be a harcokba, és nem teszik repüléstilalmi zónává Ukrajna területét:

Ez azt jelentené, hogy meg kell támadnunk az orosz erőket, amivel megkockáztatnánk egy közvetlen konfrontációt és ellenőrizhetetlenül eszkalálódna a konfliktus. (…) Nem keresünk konfliktust Oroszországgal.

– mondta a szövetség vezetője, aki szerint a háborút „befejezni kell, és nem meghosszabbítani”.

Ugyanakkor – fejtette ki Jens Stoltenberg – a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt "tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket" – jelentette ki a NATO főtitkára.

Szerdán pedig a NATO-tagállamok védelmi miniszterei is találkoznak egymással, hogy megbeszéljék, hogyan erősítsék meg hosszú távon jelenlétüket Kelet- és Délkelet-Európában.

(Telex – MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »