A donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével borítékolhatóan újabb gazdasági terheket vesz a nyakába Oroszország. Ha követné a Grúziából 2008-ban kiszakított Abházia és Dél-Osztétia menetrendjét, akkor ez a két kelet-ukrán terület még jobban ki lenne téve az orosz gazdaság támogatásának. Garantálható, hogy biztosan új nyugati szankciók jönnének, melyek mértéke függ attól, hogy a nyugati közösség mennyire tekinti offenzív lépésnek a az elismerést. Belpolitikailag aligha hozna tartós, vagy épp jelentős népszerűség-növekedést.
Az ún. népköztársaságok területén több mint 600 000 orosz állampolgársággal rendelkező lakos is él, akiknek védelme Oroszországban alkotmányban is leírt kötelesség. Az eddigi orosz-ukrán határ státusza megváltozik és Moszkva akár hivatalosan katonai bázisokat is nyithatna a nemzetközi jog szerint ukrajnai területen. Ami fontos kérdés, hogy lennének-e az új kvázi államoknak területi igényeik? A Luhanszki és Donyecki területek, melyek Ukrajna közigazgatási egységei, sokkal nagyobbak, mint amekkorát a szeparatista erők jelenleg az irányításuk alatt tartanak, ugyanakkor igényt mutatnak a nézőpontjuk szerint Kijev által „megszállt” területekre. Ilyen körülmények közt vajon számíthatnának-e a gyakorlatban külső segítségre, „felszabadításra”? Ha igen, akkor az már nyílt háború volna Oroszország és Ukrajna között…
(Azn, ú)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
