Becslések szerint 150 millió európai szenved allergiás náthában, amit leggyakrabban a virágpor és a házi poratka okoz. A poratka lényegében nem veszélyes, csak a váladéka.
A nedves, lokális fűtésű régi házakban a legtöbb a poratka, sokkal több, mint a központi fűtéses új épületekben. A panellakások hőszigetelésével lényegesen megnő a levegő belső nedvességtartalma, az akták mennyisége, s ezzel párhuzamosan az allergia előfordulása, főleg a gyerekek között. Az atka allergént tartalmazó emésztőenzimeket választ ki, de az elpusztult atka részeiből is felszabadulhatnak. „Az atka allergénjei nedves környezetben a váladékból a levegőbe kerülnek, megtapadnak a porszemcséken és belélegezzük őket. Az egyes atkák allergénjei nem teljesen egyformák, de nagyon hasonlítanak egymásra és keresztreakciót válthatnak ki. Az allergiások – főleg a gyerekek – esetében súlyos és hos?szan tartó asztmatikus panaszokat, orrnyálkahártya-gyulladást, náthát, kötőszövet-gyulladást válthatnak ki” – mondja dr. Janka Lafférsová, a besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal mikrobiológiai osztáyának munkatársa. Az atkák nagyon gyorsan szaporodnak. A lakásba különféle módon kerülnek, például a hajjal, az öltözettel stb. vihetjük be, s főleg a levált apró bőrdarabokkal táplálkoznak. Kedvelik a sötétet, a napfény elpusztítja őket, akárcsak a magas vagy az alacsony hőmérséklet és szárazság.
Legtöbb a hálószobában van
Különösen a matracban található a legtöbb, de jól érzik magukat a vánkoson, a paplanon és pokrócon. Megtalálhatók a plüssjátékokon, főleg ha az ágyban vannak, továbbá a szőnyegen, a fotelben, a kanapén, a kárpitozott bútoron, a lakástextílián, vagyis tulajdonképpen az egész lakásban.
A lakásporatkáktól származó allergénekkel a besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal környezetvédelmi osztálya foglalkozik.
„Biokémiai teszt segítségével meghatározzák az atkák ürülékében található allergének mennyiségét, igyekeznek megtalálni legnagyobb előfordulási helyüket, és eldöntik, hogy eltávolításukhoz elég-e csak a porszívó. Az atkák egészséget veszélyeztető ürüléke akár egy évig is képes allergiát kiváltani” – mondja a szakember. Különösen a pandémia és a karantén idején aktuális ez a téma, amikor a szokásosnál több időt töltünk a lakásban, és ki vagyunk téve az allergia veszélyének.
Nem ritka a keresztallergia
Az atkaallergia szemdagadást, könnyezést, kötőszöveti gyulladást, légzési zavart, fejfájást, kiütéseket és az orrnyálkahártya megduzzadását okozza. Atópiás ekcémát is kiválthat, s néhány esetben emésztési panasz, hasfájás, hasmenés vagy székrekedés jelentkezhet.
Az atka allergénjei keresztezhetik egymást rákok, kagylók és más tengeri élőlények allergénjeivel, s a tünetek felerősödhetnek.
A háziállatok sem veszélytelenek
Leggyakoribb allergénjeik az elhalt bőrsejtek, a macskák és kutyák szőre és nyála, továbbá a házinyúl, a hörcsög, a tengeri malac, a házi patkány és az egér vizelete, szőre és nyála. Mivel ezek az állatok gyakran a városi lakásokban élnek, allergénjeik az atkák után a második helyen állnak a belélegzett allergének listáján. Nem veszélytelen a papagáj, a galamb, a kacsa és a liba tolla sem. A gombák allergénjei a levegőben és a belső terekben találhatók. Szaporodásukhoz elegendő nedvesség és meleg kell. Legjobban a trópusi övezetben érzik jól magukat, de nálunk is megélnek, különösen nedves, esős időben.
Mi segít?
Legfontosabb az, hogy megszüntessük a tüneteket kiváltó okot. Ha például kiderül, hogy a háziállatra allergiás valaki, kerülni kell az állatot. Aki a poratkára érzékeny, el kell távolítania a lakásból a szőnyegeket, főleg a hálószobából, a vánkost és a paplant szintetikusra kell váltania, amit ki lehet mosni, vagy mosható huzattal kell bevonni. Az az ideális, ha az ágyneműt szárítóban szárítjuk meg, hogy megakadályozzuk a gombák elszaporodását. Használjunk atkaellenes matracot. Ha fagy, szellőztessük ki az ágyneműt, hogy az atkák elpusztuljanak, kerüljük a plüssjátékot vagy gyakran mossuk, tegyük ki fagyos időben. Gyakran szellőztessük a lakást, a hálószobában 18 C-fokra csökkentsük a hőmérsékletet, biztosítsuk a 40-50 százalékos nedvességtartalmat, s használjunk nagy teljesítményű porszívót. Különösen fürdés, főzés, fehérnemű-szárításkor rendszeresen és alaposan szellőztessünk ki. A műanyag ablakkeretek 10-20 százalékkal megnövelik a lakás levegőjének nedvességtartalmát, ezért jobban oda kell figyelni a szellőztetésre. A port rendszeresen távolítsuk el a bútorról, legjobb, ha nedves ronggyal, hogy a por ne szálljon. Aki penészgomba-allergiás, kerülje a munkát régi, nedves épületekben, rendszeresen távolítsa el a penészgombát a fürdőszobá ban, a konyhában. Kerülje a légnedvesítőt, a légkondicionálót, ne tartson a lakásban szobanövényt. Nedves időben ne tartózkodjon sokat az erdőben, ahol a lehullott leveleken sok lehet a penészgomba.
Hatásos kezelés
Szem előtt kell tartani, hogy az atkát soha nem tudjuk teljesen kiirtani a lakásból, ezért ha valaki allergiás, azt kezelni kell. A tüneti kezelésen kívül ma már van olyan hatásos terápia, ami közvetlenül az allergia okát, nem pedig csak a tüneteit gyógyítja. Az allergén immunoterápiáról van szó, aminek az a célja, hogy a szervezet ne reagáljon túlérzékenyen a valójában ártalmatlan allergénre. Cseppek, tabletta vagy injekció formájában a beteg azt az allergént kapja, ami a panaszokat okozza. Csökkenti a tünetek erősségét és súlyosságát, javítja az életminőséget. Lehetővé teszi, hogy az allergiás nátha ne váljon légcsőasztmává. Segít megakadályozni, hogy a beteg más allergénekre legyen érzékeny. Az allergiások – 5 éves kortól – az év bármelyik részében elkezdhetik a kezelést.
(kovács)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
