Valamikor az időszámításunk kezdetén ismerték meg és foglalták el (feltehetőleg) polinéz hajósok, s a rá következő 1700 évben (valószínűleg) nem érintkeztek más kultúrák képviselőivel. A szigetlakók maguk alakították ki világukat: termelési módjukat, társadalmukat, hiedelmeiket. Ám lényegében minden rájuk vonatkozó mondat végére kérdőjelet kell tennünk.
A kutatók vélekedése szerint az első emberek paradicsomi világba érkezhettek. A szigetet pálmafák borították, halásztak, madarásztak, volt két háziállatuk (a tyúk és a patkány), földet műveltek. Ám idővel eltűntek a fák, nyomukban a madarak, fa híján nem tudtak csónakot építeni, megszűnt a halászat, beszorultak a szigetre. Monumentális kőszobrokat faragtak, s telerakták vele a sziget partjait, egy csomó pedig félbehagyva hever szanaszét. Majd ismét baj történt. A szobrok ledőltek, vagy ledöntötték őket. Valami viszály támadhatott, háború tört ki, a lakosság egy része barlangokba menekült, felütötte fejét a kannibalizmus. Vallási kezdemények nyomai is felfedezhetők: vulvaimádat, madáremberkultusz (hiszen a sziget foglyai voltak). 1722-ben fedezték fel a földet az európaiak, 1864-ben keresztény misszionáriusok is jöttek. Mire rájuk találtak, már kopár volt a sziget, a szobrok nagy része ledöntve, a kipusztulás szélén jártak, amit az európaiak által behurcolt betegségek és a perui rabszolga-kereskedők jószerével beteljesítettek.
Húsvét-sziget, amely a helyiek nyelvén: Rapa Nui. Tehát még azt sem tudjuk, hogy valaha volt-e saját neve a szigetnek. Ha fölkapaszkodunk a legmagasabb hegyére, az 511 méteres puszta Terevakára, látjuk, hogy reménytelenül veszi körbe a Csendes-óceán. A legközelebbi szigetek 2-3 ezer kilométerre vannak, Chile 3600-ra. Ezt ma tudjuk, de az őslakók aligha tudták. Emlékeikben, mitológiájukban élt, hogy valahonnan jöttek, de ez a tudás elhamvadt. Azt is gondolhatták, hogy csak az a világ létezik, amit ismernek, s hogy rajtuk kívül nem is létezik más ember, állat a világon.
Rapa Nui szakirodalma könyvtárnyi. Történészek, régészek, biológusok, néprajzosok, folkloristák, nyelvészek, antropológusok, ökológusok, sőt mérnökök dolgoztak a szigeten. A kutatások egyik legfőbb ösztönzője Thor Heyerdahl volt, akit a merész feltételezések izgattak. Ám a számos expedíció, vizsgálat után még mindig nincs világos képünk a Húsvét-sziget rejtélyeiről. Csak azt nem tudjuk pontosan, hogy:
Kik voltak ők, honnan jöttek? Valószínűsíthető, hogy nyugat felől, Polinéziából települt be a sziget, de halvány jelek Dél-Amerikára is utalnak. Egy dán kutatás szerint a domináns polinéziai mellett nyolcszázaléknyi őslakos amerikai eredet is kimutatható.A kolumbiai San Augustín kőszobrai hasonlóságot mutatnak a húsvét-szigetiekkel. Heyerdahl szerint az édesburgonya kumara megnevezése a kecsua indiánoktól ered.
Tartották-e a kapcsolatot másokkal? A polinéziai hajósok különleges tájékozódási képességükkel több ezer kilométert is hajóztak, és visszataláltak kiindulási pontjukra. Talán a húsvét-szigetieknek is megvolt ez a tudásuk. Halvány jelek utalnak arra, hogy lehetett kapcsolatuk más, több ezer kilométerre lévő szigetek lakosaival, csakhogy akkor több kulturális cserejelenségre kellett volna bukkannunk. Talán még Dél-Amerikába is eljutottak, avagy az ottaniak vetődhettek el a szigetre.
Mikor érkeztek? A nyelvészek szerint már időszámításunk után nem sokkal, a történészek véleménye alapján azonban csak 1000 körül. Mindez azt is jelenti, hogy az egyik esetben 1700, a másik esetben „csak” 700 éves különfejlődési szakaszról van szó. Ám egyelőre képtelenség igazságot tenni a nyelvészeti és a történészi álláspont között.
Hányan voltak a honfoglalók? Fogalmunk sincs. De minden valószínűség szerint nagyon kevesen, talán csak néhány csónaknyi-hajónyi ember. Viszont valamilyen módon fel kellett készülniük a honfoglalásra, hiszen volt velük tyúk, patkány. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a Polinéziában elterjedt disznót nem találjuk a Húsvét-szigeten.
Mekkora volt a sziget lakossága a fénykorban? Nem tudjuk. A becslések szerint 5–20 ezer fő lehetett. A terület eltartóképességére gondolva a 20 ezret nem haladhatta meg a lakosság létszáma. Ma hétezren élnek a szigeten, ám évente 100 ezer turista érkezik.
Hogyan éltek? A szakirodalom szerint eleinte bőségben, keveset kellett dolgozniuk, volt idejük lustálkodásra, kikapcsolódásra. Kezdetben talán a kőszobrok készítése is valamiféle szórakozás volt. De ugyancsak a velük foglalkozó történeti munkák felvetik, hogy talán a természeti környezet pusztulása, illetve a belső konfliktusok miatt éhínség tört ki, tehát a jólét idővel megszűnt.
Kannibálok voltak? Több forrás utal arra, hogy a belső viszályok nyomán támadt éhínség kannibalizmusba torkollott, mások azonban ezt cáfolják.
Honnan ered a nyelvük? Sok mindent állítottak már a rapanui nyelvről, mára eléggé egyértelműnek tűnik, hogy polinéz eredetű. De azért ne gondoljuk, hogy a nyelv vitathatatlan származási bizonyíték. Az emberiség történetében számos nyelvcserére akad példa.
Honnan ered írásuk, a rongorongo? Jó lenne hinni, hogy a honfoglalók magukkal hozott írásáról van szó. Izgalmas lenne bizonyítani, hogy rokonságban van a perui írással (amelynek újabb megfejtésével nemrégiben álltak elő). Mások azt mondják, az írás csak a felfedezések után jelent meg, tehát újabb kori fejlemény.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
