Az Eucharisztia ünneplése 115.

Az Eucharisztia ünneplése 115.

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Az úrnapi körmenet során énekelt Te Deum laudamus kezdetű himnuszt követően az 1908-as és az 1979-es Graduale romanum, illetve a 2018-ban megjelent Graduale novum II. kötete is euchariszikus szövegként közli Zakariás és a Boldogságos Szűz hálaadó énekét is. A régebbi Graduale-kiadásokhoz képest ez újdonságnak mondható. A különböző egyházmegyék liturgikus vezérkönyvei nem vették át ezt az ajánlást. Ennek oka inkább az, hogy a zsolozsma során is énekelt evangéliumi kantikumokhoz a Gradualék nem közölnek responzoriális jellegű szöveget, például Alleluját, mint a 105. zsoltár esetében, noha nem is tiltják.

A Benedictus kezdetű evangéliumi kantikum irodalmi forrását Lukács evangéliumában találjuk (Lk 1,67–79). Az evangélium bevezetője után olvashatjuk a Keresztelő János és Jézus születésével kapcsolatos események elbeszélését (Lk1,5–2,52), de legfőképpen azokat a teológiai hangsúlyú kijelentéseket, amelyek bevezetnek Jézus személyének és tanításának befogadásába. Az evangéliumnak ez a része feltárja előttünk Isten üdvtörténeti ígéreteinek és gondviselő cselekedeteinek beteljesedését Jézus Krisztusban, pontosabban már fogantatásának és születésének történeti eseményeiben. 

Hírdetés

Ilyen szempontból szemléljük Zakariás énekét is, amely három egymáshoz kapcsolt részből áll: az első (Lk1,68–75) és az utolsó rész (Lk1,78–79) Jézusról, míg a második egység (Lk1,76–77) Zakariás gyermeke, Keresztelő János küldetéséről szól. Több szentíráskutató úgy véli, hogy Lukács egybeszerkesztett két, az őskeresztény közösségben (az apostoli szemtanúk korának második nemzedékében) énekelt himnuszt, amelyek keletkezési forrását Zakariás személyéhez kötötte. A szerkesztés folyamatában két tematikai szempontot domborított ki: az egyik a prófétai ígéretek beteljesedése (ez nagyrészt fedi az első részt: Lk1,68–72), valamint a megszületett gyermek prófétai küldetése (Lk1,73–77), a másik az Úr szövetségben elkötelezett hűségesküje (Lk1,72b–73a).

Kép: Teramo Piaggio: Keresztelő Szent János születése (1535)

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »