A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint Szlovákiában túl magasak a munkát terhelő adók, míg az ingatlanadó alacsony, ezért az előbbiek csökkentését, az utóbbinak pedig a növelését javasolja. Mit szólnak mindehhez az elemzők, és mit tervez a kormány?
„Szlovákiában rendkívül magasak a munkát terhelő adók, ami a legrosszabbul keresőket érinti a legnagyobb mértékben, a vagyonadó ezzel szemben nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, amin sürgősen változtatni kell” – figyelmezteti Szlovákiát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a legfrissebb értékelésében, amelyet pár napja az OECD főtitkára, Mathias Cormann mutatott be Pozsonyban.
A felhívás nem számít nagy újdonságnak, az OECD már évek óta felhánytorgatja Szlovákiának az említett problémát. Ľuboš Jančík pénzügyi államtitkár ezzel kapcsolatban most is megjegyezte, hogy az OECD ajánlása inspirációként szolgál a jelenlegi kormány reformterveihez, a probléma azonban az, hogy a munkát terhelő adók csökkentéséről még mindig csak beszélnek, ahelyett, hogy konkrét lépéseket tennének az ügyben. E tekintetben az Igor Matovič pénzügyminiszter által beharangozott adóreform sem ígér nagyobb áttörést, épp ellenkezőleg, csupán káoszt visz abban a rendszerbe, amely eddig még úgy-ahogy működött. Szlovákia ráadásul továbbra is az egyik legcentralizáltabb ország az Európai Unióban, és az Eduard Heger vezette kormánynak esze ágában sincs újabb hatásköröket átadni a régióknak. Sőt, igyekszik még az ingatlanadó esetében is visszaszerezni az irányítást, az eddiginél is nagyobb központosításba kezdve.
A vagyonadók módosítása 2021 elején még szerepelt Szlovákia eredeti helyreállítási tervében, ma már azonban erről senki sem beszél. „Szlovákia egyike azon országoknak, amelyekben a legalacsonyabbak a vagyonadók” – mondta el Ingrid Brocková külügyi államtitkár, aki szerint 2019-ben a vagyonadókból befolyt összeg a szlovák bruttó hazai termék (GDP) csupán 0,401 százalékát tette ki. „Vannak azonban olyan OECD-tagországok is, amelyekben ez az arány még alacsonyabb: Észtországban például 0,206, Litvániában pedig 0,3 százalék. Szlovákia nem lóg ki nagyon a sorból a visegrádi országok között sem. Csehországban a vagyonadóból befolyt összeg a GDP 0,428, Magyarországon a 0,954, Lengyelországban pedig az 1,275 százalékát tette ki” – figyelmeztet Brocková, aki szerint azonban az uniós átlag már 1,565 százalék körül mozog, ami több mint háromszorosa a szlovák adatnak. „Másképp fogalmazva, a szlovákiai településeknek átlagosan 3,37-szeresére kellene felemelniük az ingatlanadót, ha el szeretnék érni az uniós átlagot. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy az államnak kellő mozgástere van ahhoz, hogy a munkát terhelő adókat az ingatlanadó kárára csökkentse” – tette hozzá Matej Tunega, az Ineko gazdaságkutató intézet elemzője. Ő is úgy gondolja azonban, hogy az ingatlanadó növelését nem szabadna egy lépésben megvalósítani, hirtelen nagyot emelve az adókulcson, hanem fokozatosan, lépésről lépésre emelve azt, segítve közben a nehezebb helyzetben levő családokon. „Ha az ingatlanadót lassan, de folyamatosan növelnénk, közelítve az uniós átlaghoz, több lehetőségünk lenne a munkát terhelő adók csökkentésére is” – vallja Tunega.
A szakemberek szerint Szlovákiának szüksége van az adóreformra, azonban nem olyan formában, mint azt a pénzügyminisztérium nemrég bemutatta. A szaktárca anélkül rukkolt elő a javaslataival, hogy azokat megfelelő elemzésekkel támasztotta volna alá, nem készült hatástanulmány, és nem egyeztettek a szakmai szervezetekkel sem, így csaknem biztos, hogy több kárt okoznak majd, mint amennyi előny származna a bevezetésükből. A Trend gazdasági hetilap információi szerint az állam az elmúlt egy évben arra koncentrált, hogy az ingatlanadó esetében meghatározza az adóalapot, amelyből a későbbiekben kiindulhat. Egy pénzügyminisztériumi dokumentum szerint egész pontosan azt, hogy milyen matematikai módszerekkel számolják majd ki a szlovákiai lakások és családi házak értékét az adó kivetéséhez.
„Az adóreformra szükség van, mivel Szlovákiában jelentős aránytalanság mutatkozik a munkát terhelő adók és a vagyonadó között. Ha legalább részben igazságosabbá szeretnénk tenni a rendszert, ezen változtatni kell. Hogy mindez hogyan érinti majd a lakosságot, az attól is függ, a pénzügyminisztérium részéről milyen módosításokra számíthatunk a jövedelemadó esetében” – figyelmeztet František Burda, a FinGO.sk társaság befektetési elemzője. „A mostani kormány már a kormányprogramban is ígéretet tett arra, hogy a magasabb vagyonadót a rosszabbul keresők jövedelemadójának a csökkentésével kompenzálja majd” – tette hozzá Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) a szóvivője.
Eduard Heger kormányfő, volt pénzügyminiszter kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy az ingatlanadóval kapcsolatos változásoknak egy szélesebb adóreform részét kell képezniük, miközben az adót a jövőben az ingatlan valós értéke alapján kellene kiszámítani. Manapság az ingatlanadó teljes mértékben önkormányzati hatáskörbe tartozik, miközben a települések ezt az ingatlan alapterülete alapján számítják ki, és míg a kormány ezen nem változtat, ez így is marad. „Mi jelenleg kitartunk az érvényes szabályok mellett, és úgy gondoljuk, hogy ha változtatni kellene a rendszeren, akkor ezt rendkívül óvatosan kellene megtenni” – vallja Kaliňák. Szerinte a ZMOS egyelőre semmilyen információval nem rendelkezik a kormány tervezett adóreformjával kapcsolatban. „Ha erre mégis elszánják magukat, akkor részletes hatástanulmányokat kell kidolgozni arról, milyen hatással lesz a reform az önkormányzatokra és természetesen magára az államra is” – állítja Kaliňák.
A szakemberek egy másik problémára is felhívják a figyelmet. „Az OECD vagyonadóval kapcsolatos javaslatainak a megvalósítását azért is problémásnak tartom, mert a rendszer átállítását újra a kormány veszi a kezébe az önkormányzatok helyett. Így erről az adóról is a kormánypolitikusok döntenek majd, ami a decentralizációval ellentétes folyamatot indít be. Személy szerint ezzel szemben úgy gondolom, hogy folytatni kellene a jogkörök adóbevételekkel biztosított átadását az önkormányzatoknak. Ezek dönthetnének például a társasági adóról és egyes fogyasztási adókról is” – mondta el Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az önkormányzatok dönthetnének az adómixről is, vagyis arról, hogy mely adófajtának szánnak nagyobb vagy kisebb szerepet a bevételek biztosításánál. „Egy fiatalnak nem számít, hogy csökkennek-e a járulékai, ha nem tud egy kisebb lakást sem venni, mert magasak a jelzáloghitel költségei és az adók. Az adórendszer decentralizálásának az előnye, hogy az adómix tükrözheti az adott régió eltérő viszonyait” – tette hozzá Ďurana.
„Az államnak nem feltétlenül kellene megemelnie az ingatlanadóból származó bevételeit, a bevételeket az ingatlan-nyilvántartás reformjával is biztosíthatná” – nyilatkozta nemrég Matej Vagač, a geodéziai és kartográfiai munkáltatói szakmai szervezet főtitkára. Szerinte az elemzések azt mutatják, hogy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlanok és a valóság között 20-30 százalékos eltérés is lehet, vagyis a valóságban ennyivel több ingatlan van, ami után nem fizetnek adót. Ennél is nagyobb probléma a szakemberek szerint azonban az állami pénzszórás. „Az elmúlt négy évben gyakran teljesen értelmetlenül nőttek a kiadások” – figyelmeztet Ďurana, aki szerint erre is oda kellene figyelni.
ZUZANA KULLOVÁ
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
