Az Európai Unió egész uralmi gépezete, de legfőképpen az Európai Parlament jog- Államvédelmi Hatósággá változott, és ez a jogállamiságra hivatkozó ÁVO egyesíti magában a jakobinus és a bolsevik legsötétebb pusztító energiáit. A 2500 milliárd forintos támogatás jogállamra hivatkozó jogellenes visszatartása példátlanul durva beavatkozás a magyar társadalom államrendjébe, és hatalmi lényegét tekintve valóban egyenértékű egy külső fegyveres beavatkozással.
EP – euneighbours.eu
Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn egy budapesti rendezvényen úgy fogalmazott, hogy az EU-ban politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött. Bogár László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.
– Professzor úr, a XX. század négy pusztító rögeszméje, a kommunizmus, a fasizmus, a nácizmus, a liberalizmus után a XXI. században rátört kontinensünkre az idiotizmus. Minthogy ez a gondolati szörny rendelkezik a legnagyobb hálózattal és pénzforrással, hogyan védekezhetnek, vagy lendülhetnek ellentámadásba a szabadság kis körei?
– A fogalmak azért születnek meg, hogy segítségükkel elbeszélhetővé váljanak az emberi létezés legmélyebb összefüggései is. Ám egy fogalom kizárólag akkor képes e hivatásának eleget tenni, ha az adott emberi közösségen belül teljes az egyetértés a fogalom jelentését illetően. Ha az erre irányuló egyezség megbomlik, netán eleve létre sem tud jönni, akkor a fogalom súlytalanná, a szó szoros értelmében „semmit mondóvá” válik, hiszen, ha mindenki azt ért egy fogalmon, amit akar, akkor az a fogalom semmit sem jelent. A fogalmak ezt követő teljesen önkényes használata ugyanis így csak az értelmezési káoszt mélyíti el, noha a fogalmak feladata éppen a létértelmezés elősegítése volna. Ezt a fokozódó káoszt írja le drámai módon Michel Foucault híres műve.
Michel Foucault – lexpress.fr
Erre már többször hivatkoztam, melynek címe A szavak és a dolgok (Les mots et les choses.)
A szavak és a dolgok – amazon.com
Vagy, ami ennél is rosszabb, kiderül, hogy eleve azért hoztak létre egy fogalmat, hogy fegyverként használják azt a tetszés szerint „kinevezett” ellenséggel szemben. Ebben az értelemben az itt felsorolt „izmusok” mindegyike a létértelmezésre alkalmatlan „mérgezett” fogalom, használatuk teljesen önkényes és esetleges, bárki bármit érthet rajtuk, és persze ért is, melynek nyomán csúszunk is lefelé ezen a létértelmezési lejtőn. Ha mégis kísérletet teszünk valamiféle értelmezésre, akkor először is azt kellene tisztázni, hogy mire is irányulnak ezek a fogalmak, szóval, hogy mi is van azoknak a társadalmi jelenségnyaláboknak a mélyén, amelyekre ezek a fogalmak utalnak, persze hamis és alkalmatlan módon. Ezek a mérgezett fogalmak az egyre súlyosabb létválságba jutó nyugatias modernitás (ami a XIX. század óta hamis leegyszerűsítéssel „kapitalizmusnak” nevezi önmagát…no, lám egy újabb „izmus”) jelentéstani romhalmazának a megjelenítői, bomlástermékei. Az a „valami”, ami önmagát liberalizmusnak nevezi, az valójában a nyugatias modernitás létszerveződési módjának pusztító, világfelszámoló lényege. A „business of the business is the business” logikája, amely azt üzeni, hogy a fizikai élvezetek kielégítésére alkalmas anyagtömeg korlátlan növelése a létezés egyetlen értelme és célja, még akkor is, ha mindez egyre nyilvánvalóban magát az emberi létezést számolja fel. Ez a történelmi „sötét energia” eddig három formában mutatta meg magát, először a francia forradalomnak nevezett programozott tömeggyilkosság sorozatban jakobinusként. Aztán bolsevizmusként, kommunizmusként, szocializmusként a XX. század során, és végül most a XXI. században a magát hamis módon globalizációként megmutató jelenségegyüttesben, amely most a legvégső identitásháborúban próbálja felszámolni az emberi önazonosság történelmi talapzatát, a család, nemzet és nagykultúra hármas pillérét. A fasizmus és nácizmus mérgezett fogalmai pedig azokra a tagolatlan és brutális immunreakciókra utalnak, amelyeket éppen az imént említett „nem létező” szuperstruktúra, az a történelmi „sötét energia” provokált ki, amely magát félrevezető módon liberalizmusként nevezi meg, kizárólag azért, hogy aztán az erre való hamis hivatkozásra építve bélyegezzen meg és rekesszen ki minden olyan törekvést, amely ebben az emberiség utolsó identitásháborújában próbálná megvédeni az emberi lét legalapvetőbb önazonosságát. Az idiotizmus, mint fogalom gyökerei igen mélyre nyúlnak vissza. Az antik görög nyelvben az id azt jelenti ön, az ióta viszont az i betű a görög ábécében, és egyúttal a legegyszerűbb alakzat, hisz csak egyetlen aprócska vonás, ezért is létezik a magyar nyelvben a „jottányit” (vagyis iótányit) sem kifejezés, annak a jelzésére, hogy kicsit sem.
iota.org
Aki tehát idiota, az olyan valaki, aki kizárólag csak a legegyszerűbb szemléletben képes a világra rátekinteni, következésképp, aki semmit nem ért az egészből, és aki csak magával van elfoglalva, és nem zoon politicon, aki természetadta módon tekinti magát a polisz részének. A politikai idiotizmus az antik görög kultúrában még értelmezhetetlen lett volna, hiszen aki a politizált, vagyis rész vett a közösség önazonosságának újrateremtésében, az nem lehetett idiota, mert ez a megnevezés pont az ebből önmagukat kirekesztőkre utalt. Aki tehát ma az európai unió uralmi struktúráiban a politikai idotizmust képviselik, azok egy történelmi képtelenség megjelenítői, mert miközben a feladatuk az adott közösség, vagyis egész Európa, az európai keresztény fehérember kultúrájának megvédése volna, ehelyett annak felszámolásán dolgoznak lelkesen. Persze fel kellene tennünk azt a kérdést is, hogy „hol van” ebben az abszurditásban maga az emberi közösség, vagyis az európai keresztény fehérember? Mert amit ennek a „helyén” látunk, az bizony szívszorító, hisz annak a legelemibb létfeladatának sem képes eleget tenni, hogy világra hozza, testi-lelki egészségben felnevelje a következő nemzedéket, önmaga folytatását az időben
– Deutsch Tamás említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. A tengerről a kontinensre lépő migránsbűnözők azonban nem tisztelik az emberéletet: téglával dobálják határvédő katonáinkat. A nyílt társadalom ósdi populizmusát hogyan söpörhetik el a szellemi megújulás értelmiségijei?
– A migráció fogalmának tartalma ugyan közvetlen jelentésében technikailag egyértelmű is lehetne, ám azért vált mégis mérgezett fogalommá, mert a világ „nem létező” urai egy sajátosan perverz „jelentés-eltolással” gyökeresen megváltoztatták a jelentését, végzetesen deformálva azt. Ám ezt ahogy az imént már említettem, csak azért tudták megtenni, mert az európai keresztény fehérember az elmúlt hetven év során végleg elveszteni látszik a képességét arra, hogy világra hozza, és testi-lelki egészségben felnevelje a következő nemzedéket. Ezért lehet vele elfogadtatni azt a végzetesen pusztító logikát, hogy ha a következő nemzedék „saját előállításban nem legyártható, akkor azt importálni kell”. A dolgok mélyén ez a végtelenül tragikus összefüggés húzódik meg, a többi már csak technikai következmény. A lelki, erkölcsi, szellemi értelemben elzüllesztett európai fehérember mindezt már nem képes felfogni, tehát nincs érvényes tudása, ha akad is tudás, nincs bátorsága cselekvésre, és ha el is indulna a szükséges cselekvéssor, nincs kellő elszántság és kitartás. Ez egy láncreakció, a fehérember nem képes önmagát folytatni az időben, ezért a világ „nem létező” urai beindíthatják a végtelenített szállítószalagot, amely ideszállítja a globális veszélyes hulladékként tételeződő embermilliókat, akiket amúgy szintén ez a nem létező erő fosztott ki és tett hulladékká. Majd az így a fehéremberre rávezetett pusztító áradat tovább roncsolja a fehérember maradék lelki, erkölcsi, szellemi energiáit. Reménykednünk kellene abban, hogy mindez megfordítható, de ennek alapvető feltétele az európai keresztény fehérember maradékának szellemi felébredése és bátor kitartó cselekvése, hogy először is megálljon ezen a lejtőn, majd legyen ereje a visszafordulásra. Jó lenne ebben hinni, de ha erre képes lenne, lett volna az európai keresztény fehérember, akkor nem süllyedt volna ilyen mélyre. Az egyetlen biztató jel, hogy Közép-Európa és azon belül első sorban Magyarország mutatja jelét annak, hogy ha óriási áldozatok és erőfeszítések árán is, de képes erre a visszafordulásra. Ám az is egyre nyilvánvalóbb, hogy az áprilisi magyar választásokon éppen ezért fog mindent megtenni a világot irányító „nem létező” erő, hogy Magyarországot letérítse erről az útról, és bizony nem fog válogatni az eszközökben.
– Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a magyar helyreállítási terv alapján 2500 milliárd forint jár Magyarországnak a koronavírus-járvány kárainak enyhítésére. Az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy befolyásolja az összeg folyósítását. Ám ugyanaz az EU, amely hazánkat revolverezi a jogállamiság számonkérésével, durván megsérti a jogállamiságot. Hogyan készüljünk fel egy újabb november negyedikére?
– Az Európai Unió egész uralmi gépezete, de legfőképpen az Európai Parlament jog-Államvédelmi Hatósággá változott, és ez a jogállamiságra hivatkozó ÁVO egyesíti magában a jakobinus és a bolsevik legsötétebb pusztító energiáit. A 2500 milliárd forintos támogatás jogállamra hivatkozó jogellenes visszatartása példátlanul durva beavatkozás a magyar társadalom államrendjébe, és hatalmi lényegét tekintve valóban egyenértékű egy külső fegyveres beavatkozással. Az a tény, hogy még csak ehhez hasonló eset sem fordult elő soha az európai integráció történetében, azt jelzi, hogy Európa történetének igen fontos kritikus elágazási pontjához érkezett.
Bogár László – mtva
A magyar választások sorsa és a következmények fogják megmutatni, hogy van-e még bármilyen remény arra, hogy visszaforduljunk erről a végzetes lejtőről. Bár a globális média hamis véleményhatalmi rendszere iszonyú erejű manipulációs nyomás alá helyezte a magyar társadalmat, a jelek arra utalnak, hogy a magyar választók sokat tanultak az elmúlt harminchárom év történetéből, hisz a rendszerváltás rendszere most már ugyanúgy harminchárom éve létezik, mint amennyi ideig a Kádár rendszer tartott. Ez a tanulási folyamat talán lehetővé teszi a magyar társadalom számára, hogy józan megfontolások alapján képes legyen különbséget tenni a legkisebb rossz és a legnagyobb rossz között. Csakis a 2010-ben elkezdődött radikális rendszerkorrekciók folytatódása teszi lehetővé, hogy Magyarország továbbra is Európa szellemi energiáinak meghatározó eleme maradjon, van már benne történelmi gyakorlatunk, hogy miképpen is válhat a magyarság a kereszténység védőpajzsává.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
