Az Európai Unióban 2021-ben a koronavírus-járvány elleni harc volt az első számú kihívás, a hazai európai parlamenti képviselők szerint azonban a vakcina közös beszerzése és a gazdasági károk helyreállítására létrehozott alap egyaránt bizonyítja, hogy a közösség erejének és elveinek köszönhetően a kisebb tagállamok is hatékonyan tudtak védekezni a vírussal szemben.
Az Európai Parlament szlovákiai képviseletének szervezésében találkozott Monika Beňová (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), Ivan Štefanec (EPP) és Michal Šimečka (Újítsuk meg Európát) szlovákiai EP-képviselők, akik uniós szinten különböző frakciókban képviselik Szlovákia lakosságának érdekeit. A beszélgetés fő témája a pandémia árnyékában töltött évek az uniós törvényhozás szempontjából, illetve az elkövetkezendő időszak volt – nem véletlenül, a 2019-es választás óta két és fél év telt el, ami azt jelenti, az ötéves hivatali idejük felénél járnak a politikusok.
A beszélgetést Eva Mihočková, egy külpolitikai kérdésekkel foglalkozó portál szerkesztője nyitotta meg. A képviselők megemlékeztek David Sassoliról, az Európai Parlament elnökéről, aki január 11-én hunyt el. Kiemelték, egy becsületes politikus távozott az élők sorából, aki a parlament vezetőjeként mindig kompromisszumra és európai megoldásra törekedett. Šimečka rámutatott, a rendhagyó helyzet miatt különösen nehéz volt az intézmény irányítása, de Sassolinak hatalmas szerepe volt abban, hogy a kommunikáció, a tárgyalás és a szavazás egyaránt hatékonyan működött. „Úgy gondolom a járvány okozta válságban igazán megállta a helyét” – tette hozzá Štefanec.
A résztvevők szerint a koronavírus az egész unióban meghatározó téma volt. Štefanec kiemelte, elsősorban az oltóanyag kifejlesztésével kapcsolatos kutatások, majd pedig a vakcina beszerzése és leszállítása volt kulcsfontosságú a járványellenes harcban. Emellett fontosnak tartja a gazdasági intézkedéseket, főként a helyreállítási alap elfogadását, amire eddig nem volt példa. Belátta, a munka tempója kezdetben lassabb volt a megszokottnál, de viszonylag gyorsan sikerült az átállás az online rezsimre. Beňová szintén megerősítette, az uniós intézmények munkája során a járványé volt a főszerep. „Annak ellenére, hogy az Európai Parlament elfogadta a közismert uniós Covid-igazolványt, a tagállamok úgy döntöttek, hogy gyakorlatilag nem tartják be a szabályokat, ami nagy kár” – mondta, majd hozzátette, hogy az egyes országok saját belátásuk szerint változtatgatják az igazolvány ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ami összezavarhatja az embereket. „Végső soron ez gyengíti az intézményünket – ha megegyezünk valamiben, és elfogadunk valamilyen intézkedést, de a tagállamok saját döntésük alapján megváltoztatják azokat, az nemcsak elbizonytalanítja a polgárokat, de leminősíti az európai intézmények határozatát is” – folyttata. Beňová állítja, már az igazolvány bevezetésekor figyelmeztettek, hogy a rendelkezés teret ad a tagországoknak, hogy a járványhelyzet alakulására való tekintettel saját belátásuk szerint szabályozzák az uniós dokumentum elismerésére vonatkozó előírásokat. Úgy véli, most az Európai Bizottságon, valamint az Európai Unió Tanácsán a sor, hogy fellépjen az ügyben, és az egységes szabályozást szorgalmazza. „Aztán ne csodálkozzunk, hogy a polgárok elveszítik az uniós intézmények döntéseibe vetett bizalmat” – mondta, arra utalva, hogy rossz színben tünteti fel az EP-t, ha a nemzetállamok kormányai figyelmen kívül hagyják az EU döntéseit. Šimečka szintén úgy véli, rendet kellene tenni a beutazási feltétek kérdésében, szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a Parlament és a Tanács módosítaná a rendeletet – konkrétan meghatároznák, hány adag oltással érvényes az igazolás. Az egyes országok nem módosíthatnák a szabályokat, s az EU egész területén egységes korlátozások érvényesülnének. Elismerte, ez az uniós törvényhozás mintapéldája: a Parlament és a Bizottság is látja, hogy a legjobb az lenne, ha egységes szabályok lennének, de a Tanács, illetve a tagállamok ragaszkodnak a döntési jogukhoz. „A végén ilyen káosz van belőle, ami szomorú, de teljesen mindennapi az európai politikában” – véli.
A fiatal politikus nem tagadta, számos problémával kellett megküzdeni az elmúlt évben, de összességében pozitívan értékelte a parlament munkáját. „Meg vagyok győződve róla, hogy az Európai Unió ebben az évben jelentősen segített a szlovák polgároknak is a járvánnyal kapcsolatos nehézségek leküzdésében” – tette hozzá. Példaként említette a vakcina beszerzését, mely során az unió teljesítette a vállalt kötelezettséget, és őszig elérte a lakosság 70%-os átoltottságát. Emlékeztetett, Szlovákia rendkívül előnytelen helyzetben lett volna, ha a nemzetközi piacon egyedül kellett volna beszereznie az oltóanyagot, nemcsak később érkezett volna hazánkba az áru, de drágábban is jutottunk volna az akkor még hiánycikknek számító vakcinához. „Az Európai Unió tevékenysége emberéleteket mentett meg Szlovákiában is” – hangsúlyozta.
A helyreállítási alapot a résztvevők egyhangúan méltatták. Beňová úgy véli, nagyon jó projekt, ami azt is igazolja, hogy az uniós vezetők szükség esetén meg tudnak egyezni. A másik oldalon viszont az egyes tagországokon múlik, teljesítik-e a kormány által kidolgozott tervet, és sikerül-e megvalósítani a pénz lehívásához szükséges reformokat. Štefanec kijelentette a pénzügyi segély kulcsfontosságú a gazdaság helyreállításának érdekében, és ami ennél is fontosabb, transzformációra van szükség, amit a zöld beruházásokkal, illetve digitalizációval érhetünk el. „Szerkezetváltozásra van szükség” – véli Štefanec, aki szerint a járvány lecsengése után nem térhetünk vissza a „megszokott üzlethez”, hanem alapjaiban kell megváltoztatni az eddigi folyamatokat. „A rendkívüli helyzeteket rendkívüli eszközökkel kell megoldani” – magyarázta. A legnagyobb rizikónak a tagállamok hatékonyságát tartja az elérhető források felhasználása terén. Úgy véli, a koalíció megosztottsága ebből a szempontból jelentős veszélyt jelent, az egyes reformtervek elfogadása a parlamentben közel sem volt zökkenőmentes. Megjegyezte, az uniós támogatásokkal ellentétben a helyreállítási alaphoz nincs szükség társfinanszírozásra az állam részéről, teljesíteni kell viszont a kormány által kitűzött célokat. Kiemelte, eddig 832 millió euró érkezett Szlovákiába, a további összegeket azonban csak a reformok elfogadását követően kapjuk meg. „Tudatosítani kell, hogy ez egy rendkívüli, de jó eszköz, amely a változás irányába nyomja az európai gazdaságot” – folytatta. Az infláció kérdésével kapcsolatban Šimečka leszögezte, strukturális változásokba fektetett pénzt hagytak jóvá. „Nem helikopterpénzről van szó, hanem konkrétan meghatározott projektekre szánt összegről” – mondta azzal, hogy rendszerszintű változásokat szeretnének elérni, és Szlovákia jövője szempontjából kulcsfontosságú az alap megfelelő felhasználása.
A beszélgetés során kitértek a közösségi médiára, illetve egyéb digitális felületekre vonatkozó uniós jogszabályra is, melyről a napokban tárgyalnak a strasbourgi plenáris ülésen. Štefanec szerint a cél az, hogy egy szintre kerüljön az online és offline világ – ami büntetendő a való életben, azért felelni kell az online térben is. Véleménye szerint a platformoknak felelősséget kell vállalniuk a felhasználók adatainak biztonságáért, s ennek ellenőrzésére nemzeti és uniós szervet is létre kellene hozni. Šimečka elmondta, a Parlament kötelezné az egyes vállalatokat, hogy belső mechanizmusok biztosításával felügyeljék a káros, félrevezető vagy büntetendő tartalmak terjesztését. Azok a cégek, amelyek nem rendelkeznek az ehhez szükséges kapacitással, akár büntetést is kaphatnának. A képviselők elismerték, nem lesz könnyű meghúzni a határt a szólásszabadság és az álhírek terjesztése között, az online tér szabályozását azonban elengedhetetlennek tartják.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
