Az oktatási tárca véleményezésre bocsátotta az új Állami Oktatási Programot, mely a tervek szerint legkésőbb 2026-ban az ország összes alapiskolájában gyökeres változást eredményez. A modern iskolákhoz vezető út azonban nem lesz zökkenőmentes.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) új oktatási program elkészítésén dolgozik, mely lehetővé teszi az alapiskolák számára, hogy a tananyagot többéves ciklusra lebontva ütemezzék, és a saját diákjaiknak megfelelő tempóban haladjanak. A felső és alsó tagozat helyett három ciklusra bontanák az oktatási programot – az első szakaszba tartozik az első három évfolyam, a másodikba a 4. és 5., az utolsóba pedig a további négy felső évfolyam. Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai Intézet vezetője szerint szabad kezet kapnak az iskolák, mivel a központilag meghatározott követelményeket nem egy éven belül kell teljesíteni, s ezáltal nagyobb mozgástér jut a tanároknak a tananyag ütemezése során. Ez elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek szempontjából fontos, akik esélyt kapnak felzárkózni osztálytársaikhoz a ciklus végére. Úgy véli, várhatóan csökkenni fog az évismétlés aránya.
A tárcavezető a csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte, a szülők is érzik, hogy változásra van szükség az oktatás terén, a gyerekek gyakran olyan dolgokat tanulnak, amelyek feleslegesen megterhelőek, és a gyakorlati életben szinte teljesen feleslegesek. „A tanulók gyakran sok ismeretet sajátítanak el, de nem tudják, hogyan alkalmazzák azokat a gyakorlatban. A tananyag az egyes tantárgyak között nem kapcsolódik egymásra. Előfordul például, hogy egy diáknak fizikából meg kell oldania egy példát, de a szükséges képletet csak egy évvel később tanulják matematikaórán” – véli Gröhling. A nemzetközi mérésekből az is kiderül, Szlovákiában a szövegértési feladatokban elért eredmények terén is átlagon alul teljesítenek a diákok. „A tanulók nem fognak magolni és szó szerint elismételni a memorizált tananyagot. A tanárok ezentúl elvezetik őket a mindennapi élethelyzetekben szükséges kritikai gondolkodáshoz, felfedezéshez és kreativitáshoz” – állítja a tárca.
Az intézet munkatársai kiemelték a tantárgyak műveltségi területeken belüli összevonását, aminek köszönhetően érhetőbbé válik a tananyag és átfogó tudást kapnak a gyerekek. Példaként említik a romantikát, mely az irodalomban, történelemben, művészetben és a zenében egyaránt azonos korszakot jelöl, jelenleg azonban ezt az összefüggést gyakran nem értik a diákok, mert különböző évfolyamokban, más-más tantárgyon belül tanulnak róla. Gröhling azt ígéri, a tartalom mellett az eszközök is a 21. századnak megfelelőek lesznek – már az idei év első felében szétoszthatják a digitális segédeszközöket az egyes iskoláknak, a gyerekek pedig nemcsak az informatikaórán találkozhatnak majd a számítógéppel, illetve táblagéppel.
Lépésről lépésre
A keretdokumentum kidolgozásán 300 tanár és szakértő vett részt, a jelenlegi verziót – mely nagyrészt külföldi modellek alapján készült – véleményezésre küldik, hogy a szakmabeliek és az egyéb érintett felek is beleszólást kapjanak a tartalmi változásba. A tervek szerint az év végéig elkészül a végleges változat, melyet 2023-tól önként elkezdhetik alkalmazni az iskolák, legkésőbb 2026 szeptemberétől viszont már minden alapiskolának az új program szerint kellene működni. Az első kilencedikesek, akik abszolválják mindhárom ciklust, 2035-re kerülhetnek ki az alapiskolákból.
Az intézet dolgozói belátták, nagy fába vágták a fejszéjüket, nem lehet egyik napról a másikra megreformálni a tananyagot. Fontosnak tartják azonban, hogy az előkészítési fázisba gyakorló pedagógusok is bekapcsolódtak és „alulról építik” az új programot. Gröhling elismerte, a reform meghaladja a mandátumát, előfordulhat, hogy 2026-ban már más fogja irányítani a minisztériumot, ennek ellenére még nem nyújtották be a törvénymódosítási javaslatot, mely nagyobb garanciát jelentene, ha az új kabinet lesöpörné az elődje által kidolgozott reformterveket az asztalról. Állítja, először a nyilvános konzultációt szeretnék megejteni, s ezt követően törvénybe foglalni a reformot. Azt azonban nem tudta megmondani, mikor kerülhet a parlament elé a javaslat.
Támogatói hálózat
A többéves folyamatra azért is van szükség, hogy a tanárok, akik a mindennapi életben valósítják meg a tervezetet, kellőképp fel tudjanak készülni a feladatra. Urbán Péter, a minisztérium munkatársa elmondta, a regionális Módszertani és Pedagógiai Központ (MPC) erősítést kap – a 40 központban összesen 400 mentor fogja támogatni a tanárok munkáját (átlagban két járás jut majd egy központra, ahol az iskolák számától függően körülbelül 10 mentor áll majd rendelkezésre). A megyei szintű központokban is azon fognak dolgozni, hogy a pedagógusok elsajátítsák az új tantervhez szükséges készségeket. Egy kísérleti projekt keretén belül már nyílt két ilyen központ – az egyik Turócszentmártonban, a másik pedig Rozsnyón. A minisztérium elképzelése szerint 2022-ben 16, 2023-ban 32, 2024-ben pedig már mind a 40 központ megkezdi a munkát. Urbán kiemelte, prioritás, hogy az iskolázást végző tanárok a régióból származzanak és akár a tanítás mellett félmunkaidőben tevékenykedjenek mentorként. A minisztériumi alkalmazott szerint ez azért fontos, hogy a tanárok egymástól tanuljanak, ne pedig olyan személy oktassa őket, aki „Pozsonyból jött, és évek óta nem volt tanteremben”. A finanszírozást az uniós helyreállítási alapból oldják meg. Hapalová hozzátette, változásra lesz szükség a tanárok képzése terén is, ebbe azonban az állam nem nagyon avatkozhat bele, de az egyetemek jelentkezhetnek a minisztérium által kiírt pályázatra, mely lehetővé teszi a képzési program megújulását.
Kisiskolákról később
A reform kapcsán felmerült a kis- iskolák kérdése is, konkrétan az, amikor csak az alsótagozat működik az adott községben. A ciklusok miatt ezáltal egy évet elvesznek, vagy pedig hozzáadnak majd, Gröhling azonban korainak tartja e kérdés megvitatását. Hangsúlyozta, először tárgyalni fognak az intézményekkel, és a begyűjtött adatok alapján döntenek majd, de feltehetően csak 2023 után derül ki, mi lesz a kisebb iskolák sorsa. A szakértők figyelmeztetnek arra is, gondot okozhat, ha egy tanuló iskolát vált – eddig ugyanis az év végéig ugyanazt a tudást kellett elsajátítaniuk a diákoknak. Hapalová és társai szerint azonban a ciklusokból eredő rugalmasságnak köszönhetően a tanároknak lesz idejük felzárkóztatni a diákot, ha olyan tananyagot érintenek, amelyet az előző iskolában nem vettek át.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
