A kormány tervei szerint júniustól újra módosul az élelmiszertörvény. Kiknek kedveznek majd az új szabályok, és mire számíthatnak a fogyasztók?
Az Európai Bizottság és a kereskedők többszöri figyelmeztetését követően a kormány végre elszánta magát az élelmiszertörvény vitatott pontjainak a módosítására, amelyeket még az előző kabinet csempészett be a jogszabályba. A földművelésügyi tárca által kidolgozott módosításjavaslatot a kormány már a szerdai ülésén elfogadta, és ha erre a parlament is áldását adja, az új szabályok június elsejétől léphetnek életbe.
Az új szabályok elsősorban a kereskedőknek kedveznek, akik leginkább az élelmiszertörvény drákói büntetéseit kritizálták. Ezek szerint az a kereskedő, aki egy éven belül újra ugyanazt a hibát követi el, amelyet egyszer már felróttak számára az ellenőrök, minimum egymillió eurós büntetésre számíthat, miközben a többszöri szabálysértés esetén a büntetés felső határa ötmillió euró. A kormány által most elfogadott javaslat szerint a minimális büntetést ilyen esetekben 50 ezer euróra faragják le. Eredetileg ugyan azzal számoltak, hogy a felső határt is 2 millió euróra csökkentik, ezt azonban végül kihagyták.
A fogyasztók számára az egyik leglátványosabb változás az üzletláncok reklámújságait érinti. Ez utóbbiak esetében még az előző kormány idején változtattak a szabályokon. A Szlovák Nemzeti Párt jelöltje, Gabriela Matečná által vezetett agrártárca 2019 februárjától módosította az élelmiszertörvényt. Eszerint a kereskedők reklámújságjaiban meghirdetett élelmiszerek minimum 50 százalékának hazainak kellett lennie. Ezt az üzletláncok többnyire úgy oldották meg, hogy pár oldalra összesűrítették a szlovákiai termékeket, a módosítást azonban továbbra is éles kritikának vetették alá, a kormány most így ezen is módosítana. Ha valóra válnak a tervei, júniustól így már ez sem lesz kötelező, vagyis a kereskedők annyi hazai élelmiszert hirdetnek majd meg a reklámújságaikban, amennyit jónak látnak. A földművelésügyi tárca azt azonban szeretné fenntartani, hogy az üzletláncok tájékoztassák a vásárlókat arról, mennyi hazai terméket hirdetnek a reklámújságokban. Ezekben így a tetszésszerűen kiválasztott oldalon kötelezően fel kell majd tüntetni, hogy mennyi hazai élelmiszer található bennük. Erre egy külön, minimum 8 milliméteres betűkkel feltüntetett formaszöveget is kitaláltak: „Ez a hirdetési lap … százaléknyi Szlovákiában előállított élelmiszert tartalmaz.”
Az új szabályokkal kapcsolatban a legnagyobb vitát a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek felhasználhatósága váltotta ki. A jelenleg érvényes szabályok szerint a lejárt minőségmegőrzési idejű, ám egészségi szempontból még kifogástalan élelmiszereket a kereskedők ingyen felajánlhatják a jótékonysági szervezeteknek, a vásárlóknak azonban nem adhatják el őket. Ez utóbbiért azonban a kereskedők ádáz harcot vívtak, és a földművelésügyi tárca mostanra engedett a kérésüknek, figyelembe véve a munkaügyi tárca és a Szlovák Püspöki Konferencia által megfogalmazott aggodalmakat is. Ez utóbbiak arra figyelmeztettek, hogy ha a kereskedők ezeket az élelmiszereket is szabadon pénzzé tehetik, kevesebb élelmiszer jut majd a jótékonysági szervezeteknek.
A kormány által elfogadott kompromisszumos javaslat szerint a minimum 400 négyzetméteres alapterületű üzleteknek a lejárt minőségmegőrzési idejű, ám még biztonságos élelmiszereket legalább egy jótékonysági szervezetnek fel kell majd ajánlaniuk, és ha ez utóbbi 48 órán belül nem reagál az ajánlatra, a kereskedő majd csak akkor kínálhatja az adott élelmiszert a vásárlóknak. Az ilyen termék legfeljebb a minőségmegőrzési idő lejártát követő 45 napig lehet majd az üzlet polcain, jól elkülönítve a többi élelmiszertől. A kereskedők ráadásul ezt csak közvetlenül a vásárlóknak adhatják el, vagyis nem adhatják tovább más kereskedőknek.
A fogyasztóknak nem árt tudni, hogy az élelmiszerek csomagolásán kétféle adattal találkozhatunk azok fogyaszthatóságával kapcsolatban: a fogyaszthatósági idővel és a minőségmegőrzési idővel. A fogyaszthatósági idő (szlovákul: dátum spotreby) azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Rendszerint a friss és a gyorsan romló élelmiszereket jelölik így. Az olyan élelmiszereket, amelyek fogyaszthatósági időpontja letelt, már nem szabad fogyasztani, még akkor sem, ha megfelelően volt tárolva.
A minőségmegőrzési idő (szlovákul: dátum minimálnej trvanlivosti) ellenben azt a dátumot jelzi, ameddig az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. Leggyakrabban a szárított, fagyasztott, konzervált és egyéb tartós élelmiszereknél tüntetik fel. A minőségmegőrzési idő letelte után akkor fogyaszthatjuk az élelmiszereket, ha a csomagoláson ajánlott módon tároltuk őket és a csomagolás sértetlen. Lehetséges, hogy a minőségmegőrzési idő dátuma után az élelmiszer veszít a jellegzetes ízéből és illatából, a fogyasztása azonban biztonságosnak mondható, ha a csomagolása sértetlen és az íze megfelelő. (mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
