Huszonnégy órán belül kapitulált Emmanuel Macron francia köztársasági elnök környezete: a hatalmas közfelháborodás nyomására eltüntették az Európai Unió zászlaját a párizsi Diadalív alól. A 12 csillagos zászlót úgy rakták ki az óév végén, hogy eltávolították onnan az ismeretlen katona sírjára kitűzött francia nemzeti trikolórt. E fiaskóval indult a maga elé nagy vállalásokat kitűző francia uniós elnökség. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy ezt a szerepvállalást erősen befolyásolhatja az a két választás Franciaországban, melyre 2022 első fél évében rendeznek meg.
Akár „szerencseszám” is lehetne ez: 1959 óta éppen a 13. alkalommal tölti be Franciaország az Európai Unió elnöki posztját. Kérdéses, hogy mi valósulhat meg az Emmanuel Macron köztársasági elnök által megfogalmazott, nagyszabású, merésznek mondható elnökségi koncepcióból: áprilisban elnökválasztás, júniusban parlamenti választások következnek Franciaországban, s ez jelentősen csökkenti az ország uniós ügyekben érvényesíthető mozgásterét –jegyzi meg a Le Monde.
A lap hozzáteszi: a Covid–19 omikron változatának berobbanása pedig keresztülhúzza a francia elnökség napirendjét, melynek keretében 400 találkozót ütemeztek be Franciaországban: januárban online konferenciák helyettesítik ezeket a programokat.
„Erős, szuverén” – vagy úgymond „digitálisabb, környezetbarátabb” Európa? Érezhetők a hangsúlyeltolódások Macron szuverenista és az új német kancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz globalista, a nemzetállamiságot nyílt ellenszenvvel kezelő, a saját útját járó Európa gondolatát háttérbe helyező felfogása között. Scholz viszont 2022-ben a G7 elnöki tisztét tölti be. Kérdéses egyelőre, milyen esélyekkel száll pástra Európa vezető szerepéért az éppen elnököt váltó Franciaország.
A hagyományos német–francia vetélkedés mellett az atomenergiát zöldenergiaként elismertetni igyekvő Macron nem véletlenül keresett szövetségeseket Budapesten, a hasonló energiakoncepciót megvalósító Magyarországon. Macron az EU-elnökség előtt a V4-ekkel kijelölte az elnökség Közép-Európa-politikájának fő vonalait.
Macron magasra tette a lécet az EU francia elnöksége előtt: „2022 legyen az európai fordulópont éve!” – így köszöntötte szilveszter éjjelén, boldog új évet kívánva, a franciákat. Az elnökségről korábban, egy december 9-i nyilatkozatában így fogalmazott: a cél, hogy „Európát a világban hatalmassá, teljesen szuverénné és sorsának urává tegyük”.
Macron bátortalanul elmerészkedett még odáig is, hogy a schengeni övezet reformját szorgalmazza annak érdekében, hogy jobban megvédjék az európai határokat a migrációs válságokkal szemben – ez utóbbi téma ugyanis a francia elnökválasztási kampány középpontjában áll majd. Egyértelmű tehát: az államfő csöppet sem lesz szívbajos, minden további nélkül fel- és kihasználja az EU-elnökséget a francia belpolitika elnökválasztási küzdelmeiben. Szintén a Le Monde teszi hozzá: Macron még mindig nem jelentette be hivatalosan indulását a következő elnöki mandátumért.
Nem is kicsit, szintén „belső használatra” szánt terve Macronnak, hogy az EU-elnökság időszakában kezdeményezné a költségvetési szabályok – a híres, hírhedt maastrichti kritériumok – felülvizsgálatát is.
Ismert: az 1993-ban életbe lépett úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok szerint az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál. Csakhogy 1999 óta a gazdasági és monetáris unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat – büntetést azonban nem kaptak ezért. Franciaország számára, mely az unió vezető államai közül talán a legerőteljesebben lóg ki e téren a sorból, a kritériumok kifejezetten kínos kötelezettséget jelentenek, a legkevésbé sem véletlen tehát a kérdés fölvetése éppen a jelöltsége meghosszabbításáért harcba szálló (vagy legalábbis azt lebegtető) francia elnök számára.
A 2009-es cseh elnökség óta másodszor fordul elő, hogy az EU soros elnökségét betöltő tagállam bojkottálja az uniós zászló kitűzését.
„Emmanuel Macron nem szereti Franciaországot!” – jelentette ki a LR, a Köztársaságiak (a francia parlament legerősebb jobboldali pártja) politikusa, Éric Ciotti azt követően, hogy a francia EU-elnökség okán már december 31-ére eltávolították az ország egy fontos nemzeti jelképét: a párizsi Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírjára kitűzött nemzeti zászlót.
Bár a francia zászló nincs egész esztendőben kitűzve a Diadalív alá, a francia EU-elnökséget prezentálandó, otromba hibát követtek el – minden bizonnyal Macron környezetében. A nyilván „túltolt” igyekezetben szedhették le az éppen a Diadalív alatt lengő francia trikolórt, s helyette az Európai Unió zászlaját tűzték ki.
Az, hogy kizárólag az európai zászlót tűzzük ki az ismeretlen katona sírjára, sérti mindazokat, akik elestek a hazáért – fogalmazott Éric Ciotti, aki a francia RTL, az LCI és a Le Figaro című lap közös műsorának vendége volt.
A Le Figaro idézi a Köztársaságiak elnökjelöltjét is: még az egyébként liberális húrokat pengető Valérie Pécresse is felháborodott – mint ez Twitter-bejegyzéséből kiderül – amiatt , hogy a Diadalív alatt nem az EU és Franciaország, hanem kizárólag az EU-zászló látható. Az LR elnökjelöltje így ünnepélyesen megkérte Emmanuel Macront, hogy „állítsa vissza háromszínű zászlónkat Európa zászlója mellé”. Eric Ciotti keményebben fogalmazott. Azzal vádolja az államfőt, hogy ő „nemzeti identitásunk eltörlésének elnöke”. „Európai vagyok, de elsősorban francia” – fogalmazott Ciotti.
A máskor megosztott jobboldal, melynek sorain belül a Köztársaságiak rituális gyakorisággal határolódnak el a másik konzervatív párttól, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől (RN), az egykori Nemzeti Front (FN) utódpártjától, most kivételesen egységes fellépést produkált.
„Felháborít, hogy a francia zászlót az Európai Unió zászlója váltotta fel a Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírja fölött. Ez a provokáció sérti azokat, akik Franciaországért harcoltak. Kérem Emmanuel Macront, állítsa vissza nemzeti zászlónkat!” – írta Twitter-bejegyzésében a Marine Le Pen, az RN elnökjelöltje. A politikus jelezte, hogy a kérdésben az államtanácshoz fordul, követelve a zászló kihelyzéséről szóló döntés felfüggesztését. Határozott hangnemben reagált és felháborodását fejezte ki az elnöki posztért szintén induló Eric Zemmour is.
Macron kormányzata 24 óra alatt kapitulált: január 2-án már arról írtak a lapok, hogy – egyetlenegy nap után – eltávolították az uniós lobogót a Diadalív alól. A francia sajtó esetenként, más országok balliberális sajtótermékei szakmányban ontották ettől a perctől kezdve azt a dezinformációt, hogy az uniós zászló eltávolítása a szélsőjobboldal nyomására történt. (Egyéni interpretációjukban ezek a sajtótermékek a konzervatív pártok és politikusok egy részét, így Le Pent és Zemmourt aposztrofálják „szélsőjobboldalinak”, ám ezúttal a jobboldal gyors és erőteljes, egységes fellépése ért el eredményt – a szerk. )
Az Élysée-palota, a köztársasági elnök hivatalanyilatkozatot adott ki, eszerint már eleve csak december 31-ére és január 1-jére tervezték a zászlókitűzését. Kormányzati forrásokra hivatkozva több lap arról is írt, hogy akár vissza is kerülhet a francia zászló, ám ennek időpontját nem jelölték meg.
Emlékezetes, hogy – hazafias érzelmeit és Csehország erőteljes nemzeti identitását is kifejezendő – Václav Klaus 2008-ban, a 2009-ben kezdődő cseh EU-elnökség előtt kijelentette: nem fog uniós zászló lobogni a prágai Hradzsin felett a jövő év első felében sem, amikor Csehország lesz a szervezet soros elnöke. Klaus korábban sem volt hajlandó felvonni a 12 csillagos lobogót a cseh nemzeti identitást kifejező prágai vár területén. Azt mondta: amíg ő Csehország elnöke, a nemzeti zászlón kívül semmiféle más lobogót nem tűr meg a Hradzsinban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
