1922-ben, újév napján lépett be a Katolikus Egyházba Edith Stein. Ebből az alkalomból Beate Beckmann-Zöller, az Edith Stein Társaság elnöke idézte fel a szent alakját a Katholisch.de, a német katolikus egyház internetes portáljának adott interjúban. A beszélgetésből a Vigilia folyóirat tett közzé részletet magyar nyelven a közösségi oldalán.
Szigorú és komoly nő volt, de szinte gyermeki hittel viszonyult az Atyaként megszólított Istenhez. Rendkívül nyílt és éleslátású volt, s mindig határozottan cselekedett. Szembeszegült a nácik faji ideológiájával, amire mások sokszor fel sem figyeltek, még a rendtársai sem. Mégis türelmes és bátor tudott lenni, s elviselte a sorsát, anélkül, hogy megkeseredett volna.
Engem különösen foglalkoztat Szabadság és kegyelem című írása, amelyet 1921 nyarán vetett papírra, amikor elhatározta, hogy belép a Katolikus Egyházba. A szövegnek az az alapkérdése, hogy
Itt írja le Edith Stein, hogy Isten megáll az ember szabadsága előtt, ugyanakkor tudja a módját, hogyan „cselezze ki” az embert, s hogyan vegye rá arra, hogy szabadon elkötelezze magát mellette és beengedje az életébe.
Valójában ateista volt, mielőtt megtért volna a katolicizmushoz. Önéletrajzában leírja, hogy fiatalkorában tudatosan elhatározta, leszokik az imádságról. Ezt a lépést egyetemista éveiben igencsak támogatták azok a filozófusok és pszichológusok, akiknél tanult. Később megrendült ateista világképe: egyrészt azon keresztények miatt, akikkel találkozott, másrészt azért, mert misztikus tapasztalatai voltak szellemi munkája közben. Filozófiai műveiben be is mutatja ezeket a „vallási élményeit”. Arról beszél, hogy hirtelen úgy érzi, védő és óvó jelenlét veszi körül, de nem tudja megmondani, micsoda; mintha erő áradna belé, bár teljesen „kiégett”. 1918-ban végül lejegyzi, hogy szellemileg eljutott a kereszténység elfogadásáig.
Valójában házasságot akart kötni, de kétszer is visszautasították. Ez igen mélyen érintette, de elviselte. Mivel hitt Jézusban, aki a kudarcból is tud építkezni, és másféle termékenységnek is utat tud nyitni, volt ereje ahhoz, hogy másik útra lépjen. „Lelki anya” lett, ő legalábbis annak nevezte magát: Edith Stein lelkileg lett termékeny, például fiatal zsidó nőknek segített abban, hogy felvegyék a keresztséget. Ez a fajta termékenység, amely életet tud ébreszteni másokban, a mai napig vonzóvá teszi alakját.
Forrás: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
