Ahány írás, legalább annyi filmötlet. Történelmi, háborús, thriller, vegytiszta akció vagy éppen romantikus dráma – majdhogynem minden műfajra találhatna alapötletet, forgatókönyvvázat az a filmes, aki ihletet, témát keres, és kezébe veszi a Múltból jövendőt – Történelem hazulról című könyvet. Ráadásul e filmek mindenikének elejére, végére oda lehet tűzni: igaz történet alapján.
Mert azért bármennyire fordulatos, világfordító eseményeket érintő, egyéni tragédiákat felvillantó olvasmányok a kötetben található írások, azért legfőbb jellemzőjük mégiscsak az, hogy igazak: a szerzők valamely tárgyi emlék, régi dokumentum, korabeli fénykép alapján elevenítenek fel felmenőikhez, szüleikhez, nagyszüleikhez kötődő történeteket. „Nekünk, olvasóknak történelem, vagy ha úgy tetszik, érdekes történet (…), nekik, akik a könyv oldalain szerepelnek, maga az élet volt” – mutat rá Hecser László, az egyik szerző a visszaemlékezések, családtörténeti kiadványok fontosságáról szólva.
A Múltból jövendőt – Történelem hazulról című kötet tehát egyszerre dokumentumértékű és izgalmas olvasmány, elsősorban történelmi témájú, de stílusában – a többségében újságíró, író szerzőknek köszönhetően – a publicisztika szépirodalmi vonulatához is közel álló. Szikár, tárgyilagos, lényegre törő, olykor talán túlságosan is tömör – a közölt történeteken, az írásokon mégis átsüt az üzenet: bárhol éljünk is, nekünk, magyaroknak közös a múltunk. És mert – amint a szerkesztő Szekeres Attila rámutat – nemcsak nyelvében él a nemzet, hanem történelmében is, a múltat ismernünk kell ahhoz, hogy a mában élve a jövőbe tekinthessünk.
És hogy miért oly fontos ez a múltat ismerő, mában élő, de jövőbe tekintő magatartás, azt talán a kötet megjelenése is példázza. A Múltból jövendőt – Történelem hazulról című kötet ugyanis a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének második kötete, az első, a Gúnyhatár című is idén jelent meg. Az ötletgazda ezúttal is Galbács Pál, aki az utószót is jegyzi, a szerkesztő Szekeres Attila, a 37 szerző pedig 37 magyar újságíró, író a világ minden részéről: Sepsiillyefalvától és Sepsiszentgyörgytől az anyaországon, Kárpátalján vagy Nyugat-Európán át a Hawaii-szigetekig. Kell-e hát jobb bizonyíték e kötetnél arra, hogy éljünk bár szétszóratva, amíg nyelvünk, múltunk közös, addig sorsunk is az? Találhatnánk-e jobb közös nevezőt a más-más államokban élő, a legkülönfélébb élethelyzetekben dolgozó alkotók számára, mint anyanyelvünk, felmenőink tisztelete, szülőföldünk szeretete?
Együvé tartozásunk újabb látható, tapintható, kézzelfogható bizonyítéka e kiadvány – és aki Galbács Pált ismeri, tudhatja: nem az utolsó, az újabb kötet ötlete talán már meg is született fejében, és talán már ma elárul belőle valamit a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében este hat órától tartandó könyvbemutatón. Kedvcsináló gyanánt két, a kötetben megjelent írást közlünk.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
