Amíg az elektív (halasztható, nem sürgős) betegellátást érinti csak a járványkezelés válsága, addig sokak számára nehezen megfogható az egészségügy drámája. Hiszen ebben az esetben az akut ellátáshoz való hozzáférés még megmarad, a várólisták hossza fog „csupán” a végtelenbe nyúlni, és az elektív ellátás hiányának áldozatai sem az utcán véreznek el látványosan. Azonban egészen más a helyzet, amikor az akut ellátáshoz való hozzáférés is sérül, mert a rendszer összeomlása már egyenes adásban követhető – írja Kunetz Zsobor orvos, egészségügyi szakértő annak apropóján, hogy Ajkán leáll mostantól az akut baleseti sebészeti ellátás.
Az ajkai kórház helyzete már a második, illetve a harmadik COVID hullám során is befolyásolta a győri kórház leterheltségét, így ezt az írást ilyen szemmel kell olvasni – még akkor is, ha most (még) a veszprémi kórházat jelölték ki „tűzoltásra”, nem a győri Petzet. Aki azonban a helyzetet kicsit is ismeri, az pontosan tudja, hogy Győr nem fog kimaradni a következményekből, biztos, hogy fogadni kell beteget abból a térségből is.
Az orvos-szakértő a jelennel kezdi, idézzük: „Ajkán az akut fekvő, kórházi baleseti sebészeti ellátás mostantól megszűnik, az osztályt csütörtökig ki kell üríteni, COVID ellátásra állnak át. A térség betegeit a veszprémi kórházba irányították át. Abba a kórházba, amely járóbetegellátása az akut eseteken kívül teljesen leállt és amely kórház a COVID ellátás miatt szintén komoly átszervezéseket szenvedett már el. Ugyanis Veszprémből a kardiológiai- és anyagcsere betegeket a II-es belgyógyászati osztály 36 ágyának COVID ellátásra való átállása miatt jelenleg a Balatonfüredi Állami Szívkórház látja el. Ahogyan az I-es belgyógyászati osztály egy része is COVID betegeket kezel, úgy a neurológiai osztály is (ami most a fül-orr-gégészettel vonódott össze) és a traumatológiai osztály egy része is. Tehát az ajkai baleseti feladatok egy olyan kórházba kerülnek át, amely egy ideje már a saját ellátását sem tudja megszervezni és biztosítani. Ráadásul a normál működéshez képest is csökkentett ágyszámmal működik maga a veszprémi traumatológia is – hiszen egy részéből COVID osztály lett.
Persze könnyen revolverezhetnénk azzal, hogy az ajkai kórház orvosainak átirányításával a helyzet kezelhető, de akkor sem lesz elérhető műtőből és betegágyból több, sőt. Mert hiába van a veszprémi baleseti sebészetnek három műtője is, az ajkai műtőblokkot nem lehet odaszállítani, ahogyan az ágyakat sem. Így további műtéteket lesznek majd kénytelenek az orvosok elhalasztani, miközben azon kell imádkozni, hogy ne történjen egy súlyosabb baleset, mert akkor megáll a rendszer, vagy a beteg a továbbszállítás közben hal meg. A helyzeten nem segíti, hogy időközben a veszprémi kórházon belül igen komoly humánerőforrás válság és eszközhiány gátolja a biztonságos ellátást. Ezért a dolgozók írásban a főigazgató asszonyhoz fordultak.”
Ahogyan írják, a sürgősségi osztályon 5 szakdolgozói státusz évek óta üres és ehhez most további 8 szakdolgozó hiányával is meg kell küzdeniük, de hasonlóan siralmas az orvos-helyzet is, amit súlyosbít az is, hogy a vállalkozó orvosok szerződéseit felmondták, új szerződésük pedig nincs. Nem megnyugtató a tárgyi eszközök állapota, illetve hiánya sem. A levél szerint a sürgősségi osztály COVID részlegén nincsen fekvőágy, a lázas, fulladó betegek ülve várják a sorukat, de mobil EKG sincsen ott külön, ezt a tiszta részlegből kell átvinni. Talán ami a legjobban jellemzi az egész magyar egészségügy felkészülését az immár lassan két éve tartó járványhelyzetben, az a következő mondat: Oxigén biztosítása egyre nehezebb… Jelenleg maximum 5 főt tudunk egyszerre oxigénnel ellátni, miközben átlagosan 10 fő tartózkodik bent.
Mindeközben részben a COVID ellátásra való átállás, részben pedig a rendkívül ostoba humánerőforrás menedzsment miatt – amelyet súlyosbít az a helyzet, hogy a vállalkozó orvosoktól, szakdolgozóktól éppen most szabadulnak meg az intézmények – Veszprémtől nem is messze, 100 kilométerre, a fővárosban van olyan kórház, ahol a műtéti program leállása miatt az orvosok egymást szórakoztatják, a leállított elektív ellátás miatt. Tehát ha a képet Budapestről nézzük, vagy úgy gondoljuk, hogy nem érdekes a minőségi romlás, amit az okoz, hogy 10-15 intenzív osztályos betegre jut egy intenzív terápiás szakápoló a normális kettő beteg/ egy nővér arány helyett – ami a halálozási arányokat brutálisan megemeli és sokszor kilátástalanná teszi a betegek lélegeztetőgépről való levételét – akkor persze, messze nincsen szó az egészségügy összeomlásáról. Azonban ha ezt a képet most éppen az ajkai kórház ellátási területéről, vagy Veszprémből szemlélem, akkor már túl is vagyunk ezen kérdés szakmai vitáján. Ellátás márpedig valamiféle van, csak esetleg azt a beteg nem éli túl.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
