Az EU közösen, gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszolna az egyes tagállamait érő fenyegetésekre egy új bizottsági javaslat alapján. Az új mechanizmussal megkerülnék az uniós külpolitika egyik legnagyobb problémáját: azt, hogy az ilyen szankciók meghozatalánál minden tagállamnak vétójoga volt.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az uniónak szankciós eszköze lenne arra az esetre, ha egyik tagállamát külső fenyegetés éri. Az új mechanizmussal egyéneket, cégeket és országokat is célba vehetnek. Elemzők szerint kimondatlanul is Kínának, illetve Oroszországnak szól a kezdeményezés. A bizottság szerint ezt az eljárást alkalmazni lehetne a legutóbbi litván-kínai konfliktus esetében is. Peking ugyanis exportkorlátozást vezetett be a balti országgal szemben, miután az szorosabbá fűzte a kapcsolatai a Kína által el nem ismert Tajvannal.
– mondta az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis.
Kivennék a tagállamok kezéből a vétófegyvert
Az uniós külpolitikában egyhangú döntéssel lehet szankciókat hozni. Az ilyen kezdeményezéseket egyes tagországok többször is megvétózták a múltban. Az új mechanizmusban azonban már minősített többséggel dönthetnek a lépésekről, hiszen alapvetően kereskedelmi politikáról van szó.
“Bármit is próbál tenni az EU a szankciókkal, azokat aláássák azok a tagállamok, amelyek nem értenek egyet a közös céllal. És az alapprobléma az, hogy a tagállamok lelkesen védik az előjogaikat a külpolitikát illetően”
– mondta egy írországi egyetemi professzor, John O’Brennan.
Franciaország és Németország támogatja az új szankciós rendszert. Azonban néhány tagállam ellenzi azt, mert tartanak attól, hogy egy-egy ország konfliktusa miatt az egész unió kapcsolata megromolhat ezekkel a nagyhatalmakkal.
A terv szerint különféle válaszintézkedésekre kerülhet sor az EU részéről: korlátozhatják a befektetéseket, az exportot, uniós szerződéseket bonthatnak fel és büntetővámokat is kivethetnek. Napokkal a mostani bejelentés előtt egy gyakorlati példa is született arra, milyen helyzetekben alkalmazhatják a rendszert. Kína ugyanis lényegében kitiltotta a piacáról Litvánia egyes termékeit azzal, hogy az országot törölték a vámbevallások rendszeréből. Litvánia szerint ez azért történt, mert Tajvan képviseleti irodát nyitott Vilniuszban.
De ez nem az egyedüli ilyen eset: tavaly a török elnök, Recep Tayyip Erdogan a francia termékek nemzetközi bojkottjára szólított fel, miután Emmanuel Macron harcot hirdetett a világi állam védelmében a radikális iszlámmal szemben.
Mi az új eszköz célja?
Ha elfogadják a mechanizmust, az lehetővé teszi majd a közös fellépést egy harmadik ország, vagy gazdasági szereplő ellen, ha az egy uniós tagállamot helyet nyomás alá, vagy fenyeget meg. A belügyekbe való beavatkozástól való tartózkodás elve a nemzetközi jog egyik alappillére. Az EU azonban elsősorban nem szankcionálni akar, hanem elrettenteni. Brüsszelben abban bíznak, hogy a széleskörű fellépés lehetősége elriasztja majd ezeket a szereplőket a zsarolástól.
Hogyam működhet ez a gyakorlatban?
Ha ilyen beavatkozást észlel egy uniós tagállam, akkor egy viszonylag egyszerű mechanizmussal aktiválhatja az eljárást az Európai Bizottságnál. A testület kivizsgálja a helyzetet, bizonyítékokat gyűjt. Ezután tárgyaláson próbálja elérni a beavatkozás megszüntetését a harmadik féllel. Ha ez nem jár sikerrel, válaszintézkedésre tehet javaslatot. Ezt az uniós tagállamoknak minősített többséggel kell jóváhagyniuk. Vagyis sokkal egyszerűbb lesz a szankciókról dönteni, mint a Külügyminiszterek Tanácsában, ahol egyhangú szavazással lehet szankciókat hozni.
Bevetik-e valaha ezt a fegyvert?
Jelenleg egyelőre csak a Bizottság javaslatáról van szó. Ezt még a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel is meg kell vitatni. Ha a jogszabály megszületik, lényegében bármilyen szankciót hozhatnak majd vele. Erre utalva közölte a Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis, hogy az eszköz akkor lehet a legsikeresebb, ha nem is kell bevetni.
A bizottságnak arra is ügyelnie kell majd, hogy ne robbantsanak ki indokolatlanul kereskedelmi háborút.
Az első reakciók pozitívak
Az Európai Parlament kereskedelemmel foglalkozó vezetői üdvözölték a tervet. Bernd Lange, a parlament nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságának elnöke szerint jó lépés történt és az EU-nak fel kell ismernie a kemény geopolitikai környezetet.
A Renew Europe és a Zöldek képviselői is üdvözölték a javaslatot. Franciaország és Németország várhatóan támogatja majd az elképzelést. Svédország és Csehország vezetése egyelőre még szkeptikus. Közös nyilatkozatukban az áll, nagyon nehéz lenne felmérni, milyen gazdasági és politikai károkat okozhat egy ilyen döntés.
Euronews/Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
