Alkotmányos lehet-e egy olyan intézkedés, amely előírná a koronavírus elleni oltás kötelező felvételét? Milyen büntetés járhatna annak, aki ezt nem tartja be? Többek közt ezt kérdeztük Mészáros Lajos korábbi alkotmánybírótól, az Országos Bírói Tanács tagjától.
Milyen jogi formában van arra lehetőség, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni oltást?
Szlovákiában már most is létezik egy kötelező oltásról szóló jogszabály, amely alapvetően a gyermekoltásokra vonatkozik. Szlovákiában 10 kötelező oltás van, amit a gyerekeknek meg kell kapnia. Ezt egy ún. minisztériumi hirdetmény tartalmazza, amely a közegészségügyi törvénybe van beágyazva, erre alapul. A közegészségügyi törvény ugyanis keretszerűen mondja ki azt, hogy kötelezővé lehet tenni oltásokat. Aztán a jogszabály végrehajtását tartalmazó hirdetményben szerepel, például mennyi éves kortól milyen vakcinákat kell beadni. A hirdetmény szabályozza azokat a kérdéseket, amelyek már orvosszakmára tartoznak.
Milyen szankció szabható ki arra, aki nem tartja be ezt a kötelezettséget?
A kötelező gyermekoltásról szóló törvényben a szankció legfeljebb 331 euró. Ennyit szabhat ki a járási közegészségügyi hivatal abban az esetben, ha egy szülő nem hajlandó beoltatni a gyermekét. 2014-ben a kötelező gyermekoltásról szóló törvényt és rendeletet az Alkotmánybíróságra adták. A taláros testület ekkor nem találta azt alkotmányellenesnek. Maga a konkrét eset is érdekes. A Nyitrai kerületben két szülő nem volt hajlandó beoltatni a gyermekét és büntetést kaptak a Közegészségügyi Hivataltól. A szülők fellebbeztek, de ennek során is jóváhagyták a büntetést. Majd bírósághoz fordultak, így került az ügy az Alkotmánybíróság elé.
Ebben az esetben mit vizsgált az Alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság először is tanulmányokat készíttetett, rengeteg információt szereztek be az egész világból arról, mi a jellege e kötelező oltásoknak. Ha jól emlékszem, végül a döntés indoklását úgy kezdtük, hogy a világon semmilyen orvosi eljárás nem volt még, amely annyi életet mentett volna meg, mint az oltások. Ezt a területtel foglalkozó szakemberek állítják. Az Alkotmánybíróság ebben az esetben azt a problémakört vizsgálja, hogy az oltás kötelezősége miatt alapvető, alkotmányos emberi jogok ütköznek. Az egyik oldalon szerepel a közegészséghez való jog. Ez azt jelenti, hogy az állam köteles megvédeni a polgárainak az egészségét, köteles törődnie a közegészséggel. A másik oldalon van a magánszférához való jog, az önrendelkezés joga, amely szerint mindenki saját maga rendelkezik a testével. Ezt csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni. Ezért a világon az alkotmánybíróságok kifejlesztették az ún. szükségesség-arányosság tesztet. Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet megsérteni a magánszférához való jogot, ha az szükséges, ha az elérendő cél legitim.
Hogyan néz ki az szükségesség-arányosság teszt a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele esetében?
Adott esetben Szlovákiában, amikor gyakorlatilag humanitárius katasztrófa van, nincs, aki a lélegeztetőgépeket kezelje, természetesen legitim cél a kötelező oltás bevezetése, vagyis a járvány elleni védekezés. Azonban akkor is, ha van ilyen cél, meg kell nézni, hogy ez arányos-e, vagy sem. Így például nincsenek-e olyan eszközök, amelyek hasonlóan a cél felé visznek minket, de kevésbé invazívak, hiszen minimalizálni kell a jogokba való beavatkozást. Ebben a konkrét esetben azonban van más eszközünk? Hiszen az egész tudományos világ azt harsogja, hogy pillanatnyilag nincs más lehetőségünk, csak az oltás. Ha volnának más eszközök, például gyógyszerek, akkor már jobban meg kellene fontolni, hogy elrendelik-e a kötelező oltást. Illetve van még egy eszköz: a karantén, ha az egész országot bezárják. De itt felmerül a kérdés, hogy ez alkalmas-e a helyzet megoldására. A világ alkotmánybíróságai sorra arra a következtetésre jutnak, hogy ezt a világjárványt csak úgy lehet megfékezni, ha bevezetik a kötelező oltást. Azonban ahhoz, hogy ez arányos legyen, kell hogy legyenek kivételek. Itt elsősorban orvosi okokra gondolok, azokra, akinek valamiért orvosilag ellenjavallott az oltás. Az sem kizárt, hogy más csoportokra is kivételt kell alkotni, például egy bizonyos ideig kivételt élvezhetnének azok, akik átestek a betegségen.
Jogtechnikailag hogyan lehet kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást?
Az előbb említett törvénybe a felnőttek kötelező oltását is be lehet ágyazni. Ez azonban egy komoly lépés, komoly beavatkozás a magánszférába, az önrendelkezési jogokba. Az ilyen esetben általában külön törvényt szoktak hozni, ami aztán a felnőttek kötelező oltását szabályozná.
A jelenlegi törvényben 331 eurós bírság szerepel, ez ön szerint megfelelő visszatartó erővel bír?
Ez az összeg a gyermekoltásokra vonatkozik, amit úgymond „békeidőben” vezettek be, nem most, amikor tombol egy világjárvány. Én úgy gondolom, most szigorúbb büntetésre van szükség. Vannak olyan országok is, ahol a pénzbüntetésen kívül más eszközöket is bevezettek. Így például az elzárást, a karantén eszközét, vagyis azt, hogy aki megtehetné, de nem oltatja be magát, annak megtiltják, hogy közösségbe menjen. Aki a kivételek csoportjába tartozik, annak az esetében azonban enyhíteni kell a kötelező oltás szigorát. A lehető legkisebb mértékben kell beavatkozni a magánszférába, de a cél az, hogy a többséget védjük a járványtól.
Alkotmányos-e, hogy csak bizonyos csoportokat, például az 50 vagy 60 év felettieket kötelezzék az oltásra?
Ez a kérdés a diszkriminációról szól, vagyis, hogy lehet-e ilyen esetben diszkriminálni bizonyos csoportokat. Igen, lehet. Ennek azonban nyomós okának kell, hogy legyen, meg kell tudni indokolni azt. Így például, ha a járványban elhunytak túlnyomó többsége az idősebb korosztályból kerül ki és számukra vezetik be a kötelező oltást, akkor ebben az intézkedésben figyelembe vették, hogy őket kell legjobban védeni, de ugyanakkor azt is, hogy a többiek jogait ne korlátozzák túlzottan. Itt kap szerepet az arányosság elve. Így tehát bizonyos csoportok között lehet különbséget tenni, ha annak van alkotmányos célja.
Mindent egybevetve a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele Szlovákiában alkotmányos-e, vagy sem?
Alkotmányos lehet, ha betartják a vonatkozó szabályokat és a szükségesség-arányosság tesztjét. Persze sok múlik a konkrét szabályozáson, vagyis azon, milyen lesz a konkrét törvény, gondolnak-e például a kivételekre.
Vannak-e már most is olyan hatályos kötelezettségek, amelyek a koronavírus elleni oltás esetleges kötelezővé tételéhez hasonlítanak?
Természetesen, vannak. Elsősorban a fertőző betegségekkel kapcsolatos szabályokról van szó. Egyes betegségekre például bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ezt annyira szigorúan veszik, hogy ha valaki ezt elmulasztja, akkor az bűncselekménynek számít. Az állam ezt megkövetelheti, hogy ne terjedjen a ragályos betegség.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
