A kormány minden eszközzel próbálja az oltás felvételére ösztönözni a lakosságot, a többszázeurós utalványok és az oltottak számára enyhébb lockdown után pedig itt van az újabb javaslat: hamarosan a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely kártérítést biztosítana azoknak a károsultaknak, akik nemkívánatos mellékhatásoktól szenvedtek a koronavírus elleni vakcinák miatt.
Az oltás viszont nem hoz azonnali javulást a járványhullámban, amire az igencsak telített kórházaknak nagy szüksége lenne. Hétfőn 3400-nál is több volt a kórházban ápolt koronavírusos betegek száma. Mivel a kórházak tele vannak, könnyen lehet, hogy a valós igény a COVID-kezelésre ennél nagyobb.
Tény, hogy az oltási hajlandóság sem az utalványok hírére, sem az oltottak számára kedvezményes lockdown hírére nem nőtt meg tartósan. Ennek oka, hogy az egymásra licitáló, népszerűtlen döntéseket elkerülni akaró politikusok közül mindig akad néhány, aki a meglévő korlátozásokat enyhíteni akarja valamilyen szempontból – vagy a beoltottakra hivatkozva, vagy a polgárok közti különbségtétel elkerülésére. A végeredmény ugyanaz, felemás intézkedések.
Újabban egyre több szó esik a kötelező oltásról is. Eduard Heger (OĽANO) kormányfő szerint a 60 év felettiek körében és néhány foglalkozás esetében kötelezővé kellene tenni a koronavírus elleni vakcina felvételét. Az ötletet a Járványszakértők Tanácsa is szorgalmazza. Politikai akarat azonban erre aligha lesz, az SaS egy észe hallani sem akar róla, a Sme rodina elutasítja. Pedig Európában egyre több helyen ölt kontúrokat a kötelező oltás valamilyen formája.
Ausztriában európai viszonylatban elsőként vezették be a kötelező oltást. 2022. február 1-jétől aki nem oltatja be magát 600 eurós pénzbírsággal is büntethető lesz. A leköszönő cseh kormány is kötelező oltást akar bevezetni utolsó döntései egyikeként – a rendelet még el sem készült, a következő kormány és a Cseh Oltóanyagtudományi Társaság már tiltakozik.
Jön a kártérítési törvény?
A Szlovák Állami Gyógyszerfelügyelet december 1-jéig összesen 9264 koronavírus elleni vakcinák mellékhatásairól kapott bejelentést. Ebből 1181-et ítéltek komolynak. Volt köztük magas vérnyomás, ájulás, trombózis, anafilaktikus sokk, arcizom-bénulás, szélütés, szívinfarktus. Az összes teljesen beoltott népesség 0,4 százalékánál jelentkeztek nemkívánatos mellékhatások.
A vakcinát elutasítók legnagyobb hányada épp a mellékhatásoktól fél. Ezt már az AKO-ügynökség augusztusi felmérése is megmutatta. Az Egészségügyi Minisztérium a harmadik hullám csúcsa felé haladva döntött úgy, hogy megpróbál törvényjavaslatot előterjeszteni a mellékhatásokat elszenvedők kártérítésére. Nem annyira miattuk, mint azon tömegek miatt, akiket talán csak ennek hiánya tart vissza az oltás felvételétől.
Lengvarský elvileg csak egyetlen mondatot módosítana a törvényben, amely utalna rá, hogy az állam felelősséget vállal a koronavírus elleni vakcinák életre és egészségre vonatkozó károkozásáért. Marek Krajčí (OĽANO, egyébként Lengvarský nagy bírálója) jelezte, hogy egy kiegészítő javaslatot beszúrva megpróbálja majd úgy megváltoztatni a beadványt, hogy mindenki, aki 2020. december 26. óta megkapta az oltást, indokolt esetben jogosult legyen kártérítésre.
Mellékhatások miatti kártérítési törvénymódosításon dolgozik Mária Kolíková (SaS) igazságügyi miniszter is, de szinte borítékolható, hogy az egészségügyi minisztérium sokkal hamarabb elkészül vele.
Az EU is mozgolódik
Európában is elkezdtek (csaknem egy év után) foglalkozni a témával. Az EU területén hivatalosan 750 ezernél is több komolynak vehető mellékhatást regisztráltak október végéig. A dolog azért érdekes, mert az Európai Unió vásárolta meg az összes tagállam számára az oltásokat, ám a szerződéseket titkosították, így az adásvétel ára és feltételei a nyilvánosság számára nem ismertek.
A francia Virginie Joron EP-képviselő szeptember végén javasolta egy uniós kártérítési alap létrehozását a koronavírus elleni vakcinák károsultjainak anyagi kompenzációjára. Joron azzal érvel, hogy az Európai Bizottság tárgyalta le a vakcinagyártókkal az adásvételi szerződéseke, amelyekben állítása szerint az szerepel, hogy a gyártók semmilyen mellékhatásért sem felelnek. Ezt az információt az Európai Bizottság tagadta.
DennikStandard.sk, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
