Hiába szavazták le a kollégák, az ombudsman szerint jár a női mosdó annak, aki nőnek képzeli magát

"Az alapvető jogok biztosa megállapította: megsértette az egyenlő bánásmód követelményét az a munkáltató, amely nem biztosította egy transznemű munkatárs számára a nemi identitásának megfelelő munkahelyi öltöző- és mellékhelyiség-használatot" – örvendezik a Háttér Társaság.

Közleményükből kiderül, hogy

"Petra" a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának segítségével az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságához fordult, amely 2021 januárja óta a megszűnt Egyenlő Bánásmód Hatóság helyett felelős az ilyen panaszok kivizsgálásáért.

A Főigazgatóság megállapította, hogy "Petrát hátrány érte azáltal, hogy a munkáltató nem biztosította számára a nemi identitását figyelembe vevő öltöző- és mellékhelyiség-használatot, illetve ennek érdekében semmilyen intézkedést nem tett".

Figyelembe vette a hatóság azt is, hogy Petra már több éve jelezte a munkáltatónak, hogy a női mosdót és öltözőt kívánja használni, így kellően hosszú idő állt a munkáltató rendelkezésére a megfelelő feltételek biztosítására. Emellett nem fogadta el a hatóság a munkáltató azon védekezését sem, hogy a mosdóhasználat elutasítására a többi munkavállaló véleménye miatt volt szükség.

Határozatában a hatóság elrendelte a "jogsértő állapot" megszüntetését, és kötelezte a munkáltatót, hogy "valamilyen módon biztosítsa a transznemű munkavállalója számára a nemi identitását figyelembe vevő öltöző- és mellékhelyiség-használatot".

A deviánslobbi persze nem dől hátra

Sajnos az eset nem egyedülálló – sóhajtanak fel a hátteresek. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2019-es kutatása szerint a magyarországi "transznemű" válaszadók 43%-át érte "hátrányos megkülönböztetés" a munka világában a kutatás megelőző 12 hónap során. A Háttér Társaság 2017-es kutatása szerint ez különösen azon transz munkavállalók esetén van így, akik "már tettek lépéseket a tranzíció érdekében". Közülük a válaszadók fele jelezte azt, hogy "nemi identitása" miatt nem tud a képzettségi szintjének megfelelő munkát találni. Szintén sokszor előfordult, hogy felettesük vagy munkatársuk megkérdezésük nélkül számolt be másoknak "transz státuszukról" (44%); illetve hogy a munkahelyükön "szándékosan és következetesen a korábbi nevükön szólították őket" (40%).

“Elszomorító, hogy Magyarországon az állam nemhogy segítené a transz emberek társadalmi integrációját, de ellenségként felhasználva őket kifejezetten nehezíti a mindennapjaikat. A 2020 májusában elfogadott 33-as paragrafus ugyan lehetetlenné teszi, hogy a transz emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák, de a munkáltató továbbra is köteles az egyenlő bánásmód követelményét betartani, és biztosítani, hogy a transz emberek a méltóságukat tiszteletben tartó, biztonságos közegben dolgozhassanak” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.