Európa nagy részén tarol a koronavírus-járvány újabb hulláma, ami több országot zárlatra és egyéb jelentős korlátozások bevezetésére késztet. Ausztriában például november 22-től tíznapos kijárási tilalom lépett életbe. Mit tanulhatnak ezek az országok Izrael tapasztalataiból, ahol a nyár folyamán a járvány negyedik hulláma tört ki, és ahol mostanra már majdnem minden a régi mederben folyik, minimális korlátozások és – ami az ország szempontjából nem elvetendő – szabad kereskedelem közepette? – tette fel a kérdést a Háárec.
Az izraeli szakértők az emlékeztető oltási kampány fontosságát hangsúlyozták, ami augusztusban kezdődött, éppen akkor, amikor az országban a járvány negyedik hulláma kezdett tetőzni. Izraelnek azonban országos zárlat nélkül sikerült csökkentenie a fertőzöttek számát.
A negyedik hullám júliusban kezdődött, a delta-mutáns terjedésével. Az izraeliek többsége addigra már megkapta az oltás mindkét dózisát, de azok hatásossága egyre csökkent. Mivel Izrael az elsők között indított tömeges és gyors oltási kampányt, korán megtapasztalta a vakcina által nyújtott védelem csökkenését – ami sok izraeli esetében hat hónappal a második adag beadása után vált nyilvánvalóvá. A csökkenő immunitás a súlyos koronavírusos megbetegedések ugrásszerű növekedéséhez vezetett még a beoltott izraeliek körében is.
Az egészségügyi hatóságok ezután döntöttek úgy, hogy emlékeztető oltás beadását javasolják – vagyis a harmadik dózist, amit először a 60 évnél idősebb korosztálynak ajánlottak fel. Alig három héttel az emlékeztető kampány megkezdése után egyértelmű változás volt tapasztalható a járványügyi adatokban.
A beoltottak körében a megbetegedések száma csökkenni kezdett. Ezzel egyidejűleg a nem beoltottak alkották a súlyos Covid-fertőzöttek zömét.
— Haaretz.com (@haaretzcom) November 18, 2021
A Covid a be nem oltottakat sújtó járvánnyá vált Izraelben, amint a harmadik oltások kezdték kifejteni hatásukat. Szeptemberre az esetszámok összességében már csökkenő irányzatot mutattak. Ebben az időszakban – a koronavírus három korábbi hullámától eltérően – az izraeli kormány nem rendelt el zárlatot az országban, nem záratta be az iskolákat, nem függesztette fel a kereskedelmet, sem a kulturális rendezvényeket.
Az ottani szakértők most úgy látják, hogy Európa ugyanazzal a problémával szembesül, mint amivel Izrael a nyáron, az emlékeztető oltás kampánya előtt. Azok az európaiak, akik sok hónappal ezelőtt kapták meg a vakcina második dózisát, kezdik tapasztalni a védettség csökkenését. Az unió mellett Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát is magában foglaló Európai Gazdasági Térség lakosságának alig 65 százaléka kapta meg a védőoltás mindkét adagját, miközben az utóbbi hónapokban lelassult az oltási hajlandóság.
Viszont „a második dózis után már csökken az immunitás, és ez minden korcsoportra jellemző” – figyelmeztetett Nadav Davidovitch professzor, a Negev Ben-Gurion Egyetem orvosi karának vezetője.
Az európai fertőzési ütem jelenlegi növekedése „a delta változat és a csökkenő immunitás kombinációjának tulajdonítható” – magyarázta a professzor, aki hozzátette, hogy az emlékeztető kampányokon túlmenően többet kell tenni a be nem oltott lakosság hozzáállásának megváltoztatásáért.
Norvégia eddig csak a 65 évesnél idősebbeknek ajánlotta fel a harmadik dózist. Most azonban felkészülnek arra, hogy 18 éves kor felett mindenki megkaphassa. Olaszországban december 1-jétől a 40 évesnél idősebbek számára is felajánlják a harmadik adagot. Hasonlóan vélekednek Nagy-Britanniában is, ahol a kormány kiterjeszti az emlékeztető oltási kampányt a 40–49 év közöttiekre.
A vakcina által nyújtott védelem csökken – az a legfontosabb tanulság, amit az európaiak levonhatnak Izrael tapasztalataiból, véli Eyal Leshem professzor. Azokban az országokban, ahol magas az oltási arány, „talán képesek lettek volna megelőzni a jelenlegi fertőzési hullámot, ha a teljes lakosságnak – korosztálynak való tekintet nélkül – felajánlják az emlékeztető oltást” – magyarázta a szakember.
(Háárec – Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
