Jelképe a városnak, értéke Európának, otthona a híveknek. Kassa Szent Erzsébetnek szentelt székesegyházáról néhány sorban lehetetlen írni, bemutatása, kutatása szakkönyvtárnyi irodalmat teremtett az évszázadok során.
A dóm első írásos emléke 1402-ből származik, amikor IX. Bonifác pápa teljes búcsúra adott engedélyt Kassa épülőfélben lévő templomának, ezzel is segítve az építkezést. Aki erre a célra pénzt adományozott, annak megbocsáttattak bűnei és teljes feloldozást kapott. Ekkoriban Kassa már erős polgárváros volt, főleg szász polgárok lakták, kereskedők, akik a lengyelországi piacokon posztó, bor, gabona, bőr és gyapjú, valamint fém- áru-kereskedéssel foglalkoztak, szorgalmuk révén tehetősekké váltak. 1380-ban tűzvész pusztított a városban – szinte minden további században egyébként –, melyben elpusztult a korábbi gótikus plébániatemplom, erről 1230-ból van írásos emlék. Ez a mai dóm helyén, nagyjából a középső hajó helyén állt, és egy egyhajós, sokszögzáródású templom lehetett. Ezt egy még korábbi, román kori templom helyére építették, amelyet még Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel. Ez a román stílusú templom feltételezhetően még valamikor a 11. század elején épülhetett, s minden bizonnyal az Aba nemzetségnek mint a vidék akkori leghatalmasabb úri családjának köze volt hozzá. Hogy mennyire fontos család volt az Aba, arról az is tanúskodik, hogy Aba Sámuel Géza fejedelem lányát, Szent István nőtestvérét vette feleségül. Címerük, a vízszintes piros-fehér csíkos mintázat a mai Kassa címerének is része, újabb címert Róbert Károly adományozott a városnak olyan kiegészítésekkel, mint Anjou-liliomok és a sas ábrázolása. Az Abák kegyvesztése a rozgonyi csata után történt, ekkor birtokaikat Róbert Károly elvette, a király pártján álló kassaiakat pedig megjutalmazta. A kassai templom védőszentje a kegyúr megváltozásával szintén megváltozott. Szent Mihály helyére a német nyelvterületen igen kedvelt, de mégis magyar, sőt, Árpád-házi származású, 1235-ben szentté avatott Erzsébetet helyezték. A dóm főoltára 1474 és 1477 közt készült, európai ritkaságnak számít mint két mellékszárnyas, 48 képet mutató, szétnyitható oltár. A déli hajóban lévő csodálatos mellékoltára is egyedi darabnak számít, belső felszerelése számos művészeti ritkaságot őriz. Külső homlokzatán a kapuk díszítése és a vízköpők ritka különleges mintapéldányai a gótikus szobrászatnak és díszítőművészetnek!
A kassai polgárok tehát az 1380-as tűzvész után új, nagyobb templom építésébe fogtak. Ötkaréjos, háromhajós, a nyugati gótika tiszta stílusjegyeit magán hordozó, kéttornyos bazilika volt a terv, amely magába foglalta a korábbi templom megmaradt részeit, a román korból kevés elem maradt fenn. A pápai búcsúbulla és a bőkezű támogatások ellenére is a dóm építése alaposan elhúzódott. Négy, évtizedekig tartó szakaszt tart számon a művészettörténet, és egy későbbi, 19. századi átépítési és befejezési korszakot.
A dóm tényleges építése 1380-tól 1508-ig számítódik, természetesen a háborúk, városfoglalások, tűzvészek, vallási villongások által okozott károk folyamatos helyreállítása miatt tulajdonképpen azt lehet mondani: a dómon folyamatosan dolgoztak az építők. Két tornyából az északit fejezték be, az úgynevezett Zsigmond-torony is csak a 19. század közepén kapta meg mai formáját, a Mátyás-torony a hajó falának magasságáig készült csak el. Évekig a reformált vallásúak birtokában volt a dóm, de szerencsére sem a belső berendezés, sem a falfestmények nem estek áldozatul ennek a hitváltásnak.
A nagy restaurálására és romantikus stílusú kiegészítésére a 19. század végén került sor, Perger János püspök segítségkérésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága Henszlmann Imre kassai születésű építészt, művészettörténészt bízta meg, hogy hathatós állami segítséggel felújítsa a dómot. Steindl Imre is készített tanulmányt a dóm felújítására, Schulek Frigyes pedig a Rákóczi-hamvak hazahozatalakor az északi oldal altemplomi részének kialakítását, átépítését irányította. A dóm történetét Wick Béla, a kassai teológia tanára, történész írta meg egy remek monográfiában, melyet 1936-ban adtak ki 437 oldalon. Mit lehet hát pár oldalon elmondani? Azt, hogy a dóm története igen gazdag, látványa lenyűgöző, méretei nagyszerűek, állapota kiváló. Aki teheti, menjen be, gyönyörködjék ebben a látványban!
Tájoló:
A Szent Erzsébet dóm Kassa belvárosában, a 48.7201/21.2577 GPS-koordinátáknál található.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
