1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit.
Reggel hét órakor még –2 °C volt, de később a hőmérséklet emelkedett. Az emberek nyugodt munkanapra számítottak. A 10 óra 15 perckor felüvöltő szirénák sem borzolták fel különösebben a kedélyeket. Megszokták. Az elmúlt hetekben gyakran hallották, és nem történt semmi. De a továbbiak hiteles ismertetéséhez adjuk át a szót egy szemtanúnak:
„Vijjogva üvöltöttek a szirénák. »Légiriadó!« Leállítottam a gépemet és kényelmesen kisétáltam a műhelyhez nem messze lévő árokhoz. Többen tanyáztunk már ott, élvezve a tavaszi napsugarak melegét. Egy cseppet sem nyugtalankodtunk. Az utóbbi időben elég gyakran volt riadó. De a fővárost és környékét még eddig nem érte bombatámadás, csupán a Dunántúlon szórta le néhány menekülő gép a bombáit.” – emlékezik vissza a Csepel-szigeten lévő Horthy-ligeti (ma Szigetszentmiklós) Dunai Repülőgépgyár (ma Csepel Autógyár) egykori dolgozója. – „Távolról egyre erősödő mormogás hallatszott. Szokatlan motorzúgás. Nem egyenletes, hanem mintha erőlködtek volna a gépek. Az égre néztünk. A napsütés sok száz kis ezüstponton csillogott. A pontok fehér kondenzcsíkokat húztak maguk mögött. A motorzaj már szinte dübörgéssé erősödött, akkor hirtelen suhogást hallottam, és egyszerre elszabadult körülöttem a pokol. Minden recsegett, ropogott. Az árok fenekére lapultam, remegve a félelemtől…”
1944. április 3-án délelőtt a fővárost és peremvárosait teljesen váratlanul érte a szövetségesek első pusztító erejű hadászati légitámadása. A nappali amerikai és az azt követő brit éjszakai bombázásnak összesen 1038 halálos áldozata és 526 sebesültje volt.
1944. április 3-ig az ország és a főváros lakossága, bár borzongva olvasta a német és olasz városok, majd Szófia, Helsinki elleni bombázások híreit, viszonylag nyugalommal nézett a jövő elé. 1944. április 3-a villámcsapásként, a meglepetés kijózanító erejével hatott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az országot visszavonhatatlanul elérte a háború.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
