Pontosan egy évvel a negyedik mandátumának kezdetét jelző eskütétel után közös jövőtervezésre kéri a sepsiszentgyörgyieket Antal Árpád polgármester. Ehhez egy ívet kell kitölteni, melyet minden család megkap a napokban, azzal a füzettel együtt, amely az elmúlt esztendő megvalósításait veszi számba. Évfordulós sajtótájékoztatóján az elöljáró élőszóban is felvázolta a legfontosabbakat.
Elsőként a közösségépítést említette, amely a járvány miatt különösen nehéz feladat volt, hiszen nemcsak új kihívásokat hozott, hanem új törésvonalak is megjelentek, sok esetben erősebbek az etnikai, szociális vagy politikai törésvonalaknál (így került egy platformra például egy huszár és Șoșoacă asszony), a városvezetésnek pedig olyan döntéseket kellett hoznia, hogy ezeket ne mélyítse. Antal Árpád úgy fogalmazott: sok más régebbi feladatuk mellett reményt is szolgáltattak az embereknek, hogy közösségként is sikerül megmaradni. A járvány a rendezvényszervezést is megnehezítette, de azért volt néhány sikeres kezdeményezés: a Föld megjelenítése, a Gaia-kiállítás az Erzsébet parkban nagyon sokakat vonzott, az István, a király rockopera – amit részben azért kezdtek el, hogy a korlátozások miatt bezárt művészeket is segítse – a város történetének legnagyobb kulturális projektje lett, túlszárnyalva az elvárásokat, és bizonyosan lesz utóélete.
A közösségépítő kezdeményezések közé sorolta a távoktatásra kényszerült diákoknak, pedagógusoknak, nagycsaládosoknak nyújtott eszközvásárlási támogatást és a végre hivatalosan is jóváhagyott megye- és városzászlót is. Ezzel kapcsolatban elmondta: a rendszerváltás utáni első évtized a kétnyelvű feliratokért folyó küzdelemé volt, azóta pedig a zászlókért harcoltak folyamatosan, és ez a fejezet csak akkor zárul le, amikor a székely zászló és a március 15-én kitűzött magyar nemzeti lobogó miatt sem osztogatnak majd bírságokat. A megye- és városzászló elfogadása egyébként az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának hozadéka, ugyanúgy, mint az a 28 millió lej, amit központi forrásokból kapott idén a város. Az összeg meghaladja a lakosság ötévi ingatlanadóinak összegét, ebből fizették ki például a dohánygyár vételárának felét is (az első két részletet, a következő kettő jövőben esedékes) – sorolta a polgármester.
Közben Háromszéki Ágyúsok néven létrejött a megye felnőtt jégkorongcsapata, és megteremtették az utánpótlás-nevelés feltételeit más sportágakban is: a lányokat elsősorban kosarazni és kézilabdázni várják, a fiúkat focizni és hokizni.
Az elmúlt évben sikerült – a református egyházzal, a megyei tanáccsal és a magyar állammal közösen – befejezni a város legfontosabb műemlékének, a Vártemplomnak a felújítását, és a vállalkozói szférával is bővítették az együttműködést.
A szerethető városért
Gyarapították a közvagyont is: a dohánygyár megvásárlásával a térség legnagyobb ipari műemlékének birtokába jutottak, amit 2022 végéig kell teljesen kifizetni és kiüríteni, és addig ki is találják az új rendeltetését, ,,valami szuper dolgot, hogy a lakosság számára is szerethető legyen”.
Felépült a Sepsi OSK új stadionja, és alig várják a pillanatot, amikor 8300 néző szurkolhat majd a lelátókon. Antal Árpád fontosnak tartja, hogy a csapatot akkor is támogassuk, amikor mélyponton van, mert nagyon sok munka van abban, hogy itt tartunk, A-ligás focicsapatunk, többszörös bajnok és kupagyőztes kosárlabdacsapatunk van. Ma ezt nagyon természetesnek vesszük, de másfél évtizede még semmi nem volt – emlékeztetett.
Felépült a Sepsi OSK Aréna. Fotó: Sepsi OSK
A beszerzésekhez visszatérve elmondta: a pár hónapja megvett sugásfürdői Phoenix Panzióból Rókavár néven erdei iskola lesz, a tavaly decemberben megvásárolt Jókai utcai tyúkfarm helyére lakóparkot építenek, és a központi piac környékét is azért tudják újjáépíteni, mert a Közüzemek és a helyi szállítási vállalat szomszédságában levő sportbázis is a város tulajdona lett. Ezen a területen (a meglévő épületek lebontása után) új, fedett piaci csarnok épül majd, emeletes parkolóház és egy új vállalkozói inkubátorház, a tervek már elkészültek.
A kézzelfogható eredmények közül több utca, járda, tanintézmény és a vasúti átjáró felújítását, a közvilágítás egyes szakaszainak korszerűsítését, a gyalogátjárók élesebb megvilágítását, zárt biciklitárolók és tömbházbejárati táblák felszerelését, a szotyori ravatalozó átadását és 600 új utcai szemeteskuka beszerzését említette (a teljesség igénye nélkül) a polgármester, ennek kapcsán pedig A mi városunk, a mi felelősségünk programot, amely az emberek hozzáállásán is próbál javítani, mivel még mindig nagyon sok rongálás történik. Egy nagy bontásra az önkormányzat is engedélyt adott: az egykori Bodok Szálloda romjainak eltüntetésére már szerződést kötöttek.
Ugyancsak a városképet javítja a roncskocsiprogram, amelynek költségvetését kétszer kellett kiegészíteni, de megérte, mert 423 tizenöt évesnél idősebb autó tűnt el az utcákról. Így is maradt elég: jelenleg 22 033 személygépkocsi és 6500 más gépjármű van forgalomba íratva, számuk azonban idén csak 251-gyel nőtt, miután az előző öt évben átlag 830-cal.
A kézzel nem fogható programok közül a Lábbusz a legnépszerűbb, de nem kevésbé fontos a gyermekek egészségi állapotát felmérő Csíki Sándor-program vagy a Sapientia-egyetem új, képzőművészeti szakának beindulása sem.
És van egy olyan kategória, amelyet Antal Árpád úgy határozott meg, hogy ,,közelebb hozzuk álmainkat a valósághoz”. Ide sorolta a dohánygyárat és az új vállalkozói inkubátorházat (habár egyik sem szerepelt azon a listán, amelyet tavaly szintén a lakossági válaszok alapján állítottak össze), a régen eltervezett belső városmag gyalogos övezetté való alakítását és az állomási tó újraélesztését (ezeken végre elkezdődött a munka). De van más is: közelebb kerültek a Sapientia egyetem új székhelyének felépítéséhez és a mobilitási terv egyes céljaihoz, és már tervbe vették egy jégcsarnok építését is a Háromszéki Ágyúsoknak; az Aréna mellett idővel orvosi és metodikai központ és sportszálloda is épül majd.
Beszámolója végén a jövőre, a Sepsi 2030 Gödri Ferenc városfejlesztési tervre hívta fel a figyelmet a polgármester. Elmondta, hogy ami a következő 2–3 évben épül Sepsiszentgyörgyön, azt az előző 6–8 évben készítették elő, de remélik, hogy ez a folyamat felgyorsul majd, és 4–5 év után már látni is lehet az eredményt. A város fejlesztésébe az itt lakók is beleszólhatnak, ha kitöltik az Antal Árpád nyomtatott beszámolójával együtt érkező kérdőívet, és bedobják a város forgalmas pontjain (leginkább üzletekben) elhelyezett urnákba.
Mindenki éljen kicsit jobban
Sepsiszentgyörgy szervesen fejlődött az elmúlt években, és gondunk lesz rá, hogy továbbra is így legyen, mert hosszú távon ez lesz az egyik erőssége – jelentette ki Antal Árpád polgármester. Elmondta: nagy a nyomás az egymáshoz közel felhúzott magas tömbházak építésére, de az önkormányzat oda fog figyelni arra, hogy ilyenekre ne adjon engedélyt. Tömbházat amúgy a városvezetés is akar építtetni, de nem mindegy, hogy ez hány emeletes lesz és mekkora zöldövezet marad meg körülötte. Nem akarunk Brassóval versenyezni, más, élhetőbb környezetet szeretnénk kínálni az itt élőknek – magyarázta, és hozzátette: országszinten kevés olyan város van, ahol nem számoltak fel zöldövezetet azért, hogy parkolót alakítsanak ki, habár ez irányból is nagyon nagy a nyomás. Számára azonban a lakosság életminősége fontosabb – szögezte le. A cél az, hogy mindenkié emelkedjen egy kicsit.
Ehhez több szolidaritásra van szükség a társadalom részéről, jelenleg ugyanis érezhető bizonyos elégedetlenség amiatt, hogy a szegényeket is segítik, de ezekkel a programokkal lassacskán munkába lehet állítani őket, és így nem csak az érintettek járnak jól – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy a Csíki negyedi Singsing tömbházban tíz éve még valami 600-an éltek, és senki nem hitt abban, hogy ezen lehet változtatni – de új rendszert vezettek be a szociális lakások kiutalásában, és azóta a lakók 85 százaléka ,,felfelé mozdult”, ha pedig ott maradnak, valószínűleg 95 százalékuk csúszik lejjebb. Minden problémát nem tudtak megoldani, de azért vannak eredmények, ezt a változást például a negyed egésze érzi – fejtette ki.
Antal Árpád szerint a Sepsiszentgyörgyön élők nagy része a haladást értékelő csendes többséghez tartozik, de a hangos, káromkodó, zavaró kisebbség megnyugtatására is az életkörülmények javításában lát reményt.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »