A lelki egészség továbbra is tabutémának számít a szlovák társadalomban. Sokan szégyellik, hogy mentális nehézségekkel küzdenek, ezért nem is kérnek szakértői segítséget. A koronavírus-járvány miatti elszigeteltség csak tovább növelte a problémát, még a legfiatalabb korosztályban is. Az egészségügyi minisztérium rendszerszintű változtatásokat tervez.
Ľubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség (SPS) elnöke bejelentette, felvilágosító kampányt indítanak a mentális egészséget övező mítoszok ledöntésére. A szlovák társadalomban ugyanis még mindig élénken jelen van az a nézet, hogy gyengeségnek számít, ha valaki nem tudja egyedül megoldani a lelki nehézségeit. Ezért sokan szégyellnek felkeresni egy pszichológust, vagy valamilyen mentális egészséggel foglalkozó szakértőt. Pedig a lelki problémákat is ugyanolyan komolyan kellene venni, mint a fizikai betegségeket, hiszen hosszú távon ezek is képesek lehetnek tönkretenni az emberek életét. Az SPS ezeket a negatív előítéleteket szeretné felszámolni, illetve azt szeretné elérni, hogy a mentális egészség ne legyen tabutéma.
A téma a koronavírus-járvány kirobbanása óta aktuálisabb, mint valaha. Az óvintézkedések miatti bezártság, az elszigeteltség és az emberi kapcsolatok hiánya minden korosztály számára megterhelő. A Liga a Lelki Egészségért (LDZ) szervezet nemrégiben készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a lakosság egyötöde gyakran érez szorongást, vagy egyéb mentális nehézséget, de csak minden tizedik megkérdezett mondta azt, hogy felkerestek valamilyen szakértőt, aki diagnosztizálta náluk a probléma okát.
A Szlovákiai Gyerekekért Alapítvány (NDS) a Kooperativa biztosítóval együttműködve kedden bemutatott egy másik felmérést is, amelyben kifejezetten a diákok mentális egészségére koncentráltak. Összesen 754 gyermeket vontak be a kérdőíves felmérésbe. Aneta Chlebaničová, az NDS oktatási szakértője azt mondta, a gyerekek meglepően őszintén és nyitottan beszéltek azokról a lelki nehézségekről, amelyeket a világjárvány alatt átéltek. Ez nem is véletlen, hiszen a távoktatás és az elszigeteltség egyik gyakori következménye az volt, hogy a gyerekek nem tudták kivel megbeszélni a gondjaikat. Ez elsőre talán ellentmondásnak hangzik, hiszen a járvány miatt a diákok többsége több időt töltött otthon a szüleivel, mint bármikor korábban. Chlebaničová azonban elmondta, a felmérés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a szülőket túlságosan lefoglalták a világjárvány következményei, ezért kevésbé figyeltek oda a gyerekeikre, akik így egyedül maradtak a problémáikkal.
A távoktatás miatt ráadásul visszaszorultak a diákok személyes találkozói is. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy ebben a korban a szociális interakciók különösen fontosak, hiszen a gyerekek ekkor sajátítják el a nyilvános kommunikációhoz szükséges képességeiket. A felmérésből kiderült, hogy a bezártság miatt sok gyerek elkezdett félni a személyes kommunikációtól, és szorongást érzetek, ha nagyobb társaságban kellett tartózkodniuk.
Chlebaničová arra is figyelmeztetett, hogy a járvány miatt sok gyerekben alakult ki félelem a jövőt illetően. Az összezártság miatt a szülők problémái is átszivárogtak a gyerekek életébe. Többen is jelezték, hogy aggódnak a család anyagi helyzete miatt, amelybe a világjárvány miatt kerültek.
Ľubomíra Izáková felhívta a figyelmet, hogy ha valaki nem szeretne szakértőhöz fordulni, igénybe veheti a telefonos, illetve az internetes pszichológiai tanácsadást is. Erre szolgál például az egészségügyi minisztérium által létrehozott segélyhívó vonal (0800 193 193), amelyen klinikai pszichológusok várják az emberek hívását. Emellett több polgári társulás is üzemeltet ehhez hasonló tanácsadási lehetőségeket. Az ipcko.sk honlapon például levelezéses formában kérhetnek segítséget a gyerekek.
Ezek a segítségkérési formák azonban problémákat okozhatnak azoknak a szlovákiai magyar gyerekeknek, akik nem tudják szlovákul elmagyarázni a lelki nehézségeiket. Korábban az Új Szó is felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi kisebbségben élők ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vannak. Marek Madro, az IPčko programigazgatója lapunk megkeresésére akkor úgy reagált, a kapacitásbeli leterheltség miatt nincs lehetőségük egy kifejezetten magyar nyelvű vonal működtetésére. Az oktatási minisztérium azt közölte lapunkkal, a diákok segítségére lehetnek a magyar nyelvű iskolapszichológusok is, de sajnos nem minden magyar tannyelvű iskola tud biztosítani ilyen szakmai segítséget.
Aneta Chlebaničová ezzel kapcsolatban azt mondta, a gyerekek mentális problémáit jelentősen enyhíteni lehetne, ha a szülők jobban oda figyelnének rájuk, és többet beszélgetnének velük. Emellett a tanárok hozzáállására is felhívta a figyelmet.
„Ebből a szempontból az iskolák és a tanárok sem teljesítenek a legjobban. Tudom, hogy sokan igyekeznek, hiszen végzettségemet tekintve én is tanár vagyok, de a szlovák oktatásügynek van még mit behoznia”
– tette hozzá az NDS szakértője.
A pszichiátriai szövetség kampányához Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter is csatlakozott. Elmondása szerint az uniós helyreállítási alapot is arra fogják használni, hogy megerősítsék a mentális betegségek kezelésének módját. Ennek érdekében hozták létre a kormány lelki egészségért felelős tanácsát is, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozza a mentális egészség nemzeti programját. A tárca összesen 105 millió eurót különít el erre a célra. Ebből a pénzből szeretnének különféle tanácsadói központokat létrehozni, illetve fejlesztenék a szakértői képzést is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
