Kató Béla szerint a két romániai református püspök elleni bűnvádi eljárással a román állam azt üzeni, hogy az egyházak tegyenek le az államosított ingatlanaik restitúciójáról. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspökének nyilatkozatát a Maszol.ro portál közölte péntek este.
A portál abból az alkalomból kérdezte a püspököt, hogy ezen a héten tanúk kihallgatásával folytatódott a zilahi Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatásával kapcsolatos bűnvádi eljárás, amelynek keretében az ügyészek korábban gyanúsítottként idézték be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), és az EREK püspökét, Csűry Istvánt és Kató Bélát is.
Az ügy előzményeiről a püspök elmondta: a zilahi Wesselényi Kollégiumot a KREK igényelte vissza, az ingatlan tulajdonjogát alátámasztó dokumentumokat azonban az erdélyi egyházkerület levéltára őrzi, és a restitúciós per során a bíróság elkérte ezeket az iratokat.
„A levéltárosunk négy iratról készített másolatot, én intézményvezetőként az aláírásommal szavatoltam a hitelességüket. Ezek voltaképpen az államosításkor készült leltározási jegyzőkönyvek” – részletezte Kató Béla. Az EREK püspökével augusztus 16-án közölte az ügyész, hogy okirat-hamisítással gyanúsítják.
„Nem elég, hogy a Mikó-ügyben (az egyháznak visszaszolgáltatott, majd visszaállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében) hazugnak, tolvajnak neveztek, most csalók és hamisítók is vagyunk. Hogyan hamisíthattam meg levéltári dokumentumokat? Hosszú órákig dörzsöltem a papírt, hogy sárga legyen és korabelinek tűnjön?” – fogalmazott Kató Béla.
A püspök beszámolója szerint ezen a héten Bogdán Andreát, az evangélikus egyház hivatalos fordítói engedéllyel rendelkező jogtanácsosát is kihallgatták, mert ő fordította le románra az egyház tulajdonjogát alátámasztó iratokat.
Kató Béla abbeli meggyőződését hangoztatta, hogy az ügyészek is tudják: nincs alapja a vádaknak. Emlékeztetett arra, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte alapfokra a Wesselényi Kollégium restitúciós perének tárgyalását, ám mivel időközben az ingatlan visszaszolgáltatásával kapcsolatban büntetőeljárás is indult, a restitúciós pert a törvény értelmében felfüggeszthetik.
„A büntetőeljárás így elhúzódhat, akár még két-három évet, addig a kollégium épületét sem tudjuk felújítani. Ez a legegyszerűbb módja a restitúció leállításának. Nem tudom, hogy így van-e, csak spekulálok” – mondta Kató Béla. Hozzátette azonban, hogy a Mikó-ügy után már nem mondhatja, hogy nem történhet baj. Megemlítette: az EREK korábbi jogtanácsosa azért mondott fel, mert féltette a szabadságát, miután elődjét, Marosán Tamást a Mikó-ügyben ártatlanul elítélték. Úgy vélte: a Mikó-ügyben elítélt személyek meghurcoltatásának az volt az üzenete, hogy „aki a magyar egyházakat segíti az ingatlanjai visszaszolgáltatásában, az megütheti a lábát”.
Kató Béla azt is megemlítette, hogy az utóbbi években lényeges vagyoni elemet nem szolgáltattak vissza a református egyháznak. A restitúciós bizottság „futószalagon gyártja az elutasító határozatokat”, a leggyakrabban arra hivatkozva, hogy az adott ingatlan telekkönyvi nyilvántartásában szereplő név nem azonos az épületet visszaigénylő intézmény – vagyis a református egyház – nevével. Elmagyarázta: a korabeli telekkönyvezési gyakorlat szerint ugyanis nem a református egyházat jegyezték be tulajdonosként, hanem csak azt írták be például, hogy kántori lakás. Az egyház a bíróságon próbálja bizonyítani az igazát, de az igazságszolgáltatás a restitúciós bizottságéval azonos érvekre hivatkozva szintén elutasító ítéleteket hoz.
A püspök megemlítette: Erdély elcsatolása után az egyházi iskoláknak magániskolákként kellett működniük, a magánoktatásról szóló 1925-ös román törvény pedig rögzítette, hogy ha a magániskoláknak nincsen az alapítótól elkülönülő jogi személyisége, akkor az alapító jogi személyisége szerint kell ezeket újra regisztrálni. A püspök sajnálatosnak tartotta, hogy a román bíróságok ma már a román állam korábbi törvényeit sem veszik figyelembe.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
