Egy olyan határozatot hozott a lengyel alkotmánybíróság, amelynek jelentőségét – a szakértők szerint – lehetetlen túlbecsülni. Ismét kaptak egy kijózanító pofont az Európai Egyesült Államok brüsszeli hívei, ugyanakkor Nyugat-Európában ismét kettős mércével ítélik meg Lengyelországot. A lengyel taláros testület ugyanis hosszan tartó tanakodás után arra jutott, hogy az európai jog nem élvez elsőbbséget a lengyel alkotmánnyal szemben. Vagyis, ha az Európai Bíróság vagy az EU bármely intézménye nem terjesztheti ki hatáskörét a lengyel alkotmányt kárára.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő még márciusban nyújtott be egy indítványt az alkotmánybíróságnak. Az indítvány arra kereste a választ, hogy melyiknek kell érvényesülnie, az uniós szerződésbe foglalt jogi hatáskörök szembekerülnek az alkotmánnyal.
Az Európai Bizottság ugyanis az uniós szerződésre hivatkozva támad több tagállamot a jogállamisági elvekre hivatkozva, szélesebb hatásköröket követelve magának. Márciusban az Európai Bíróság ugyanis úgy határozott, hogy a nemzeti kormányoknak le kell mondaniuk az alkotmányos jogrendszerük egy részeiről az uniós jog javára. Ezzel a döntéssel persze csak fogást akarnak találni Lengyelországon az ottani bírók kinevezési gyakorlata miatt – amely egyébként politikai okokból szúrja Brüsszel szemét.
“Az Európai Bíróság azon kísérlete, hogy bevonja magát a lengyel jogi mechanizmusokba, megsérti azokat a szabályokat, amelyek elsőbbséget adnak az alkotmánynak, és azokat a szabályokat is, amelyek előírják az tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartását az európai integrációs folyamat ellenére is”
áll a lengyel AB határozatában.
Többfrontos háború
Morawiecki kormányfő nyilatkozatában azonban nem csak a taláros testület döntését üdvözölte, hanem hangsúlyozta, hogy Lengyelország továbbra is az EU tagja akar maradni, de nem akarja, hogy másodrangú tagállamként kezeljék Lengyelországot. Sokan ennek ellenére azt a hatást akarják kelteni, hogy a döntés a Polexitnek (Lengyelország uniós kilépésének) ágyaz meg. Ez a narratíva azonban inkább csak a lengyel liberális ellenzék helyzetbe hozását szolgálja. Az ellenzéki vezérpárt, a Polgári Platform élén ugyanis az a Donald Tusk áll, aki anno Németország jóvoltából lehetett az Európa Tanács elnöke, majd az Európai Néppárt elnöke. Most visszatért a lengyel belpolitikába, ahonnan 2013-ban kellett csúfos körülmények között távoznia.
Tusk vasárnapra tüntetésre hívta híveit a lengyel fővárosba az “európai Lengyelország védelme” céljából.
Német kettős mérce
Márpedig épp ez történik. A bejelentést követően egy nappal, péntek délelőtt a német külügyminiszter, Heiko Maas (nem meglepő módon a szocdemek politikusa) élesen bírálta Lengyelországot az alkotmánybírósági döntés miatt. Szerinte Lengyelországnak “teljes mértékben tiszteletben kell tartania az uniós előírásokat, mert az EU része”.
Maas szerint ha egy tagállam egyszer eldöntötte, hogy az EU részévé válik, akkor el kell fogadnia a megállapodott szabályokat. Egyúttal felajánlotta az Európai Bizottságnak, hogy segít érvényesíteni az “európai jogot”. Megjegyezzük, mivel hamarosan kormányváltás jön Németországban, a jelenleg zajló koalíciós tárgyalásokon pedig a külügyi posztért a Zöldek jelentkeztek be, valószínű, hogy az SPD-s Maas már az EU valamelyik jól fizető posztját pályázná meg inkább.
Az biztos, hogy a német külügyminiszter kijelentései nem állják meg a helyüket, többek között azért, mert német alkotmánybíróság korábban a lengyeléhez nagyon hasonló határozatot hozott, sőt, kilépésre kötelezte a Bundesbankot az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjából. Az uniós-nemzetállamok közti hatásköri vitában Németország szintén a nemzetállami hatásköröket védi saját, jól felfogott érdekéből. Annak ellenére, hogy közben rendszeresen hallani tőle Magyarországot és Lengyelországot bíráló politikai narratívákat…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
