Borbély Zoltán erősnek tartja a magyar labdarúgó-válogatottra és szövetségre kiszabott zárt kapus büntetést.
Az angolok elleni mérkőzésen a rasszista szurkolói megnyilvánulások miatt a következő hazai világbajnoki selejtező mérkőzést zárt kapuk mögött kell megvívnia a magyar labdarúgó-válogatottnak. További egy zárt kapus büntetést két évre felfüggesztve szabott ki a nemzetközi szövetség (FIFA), amely ezen kívül 200 ezer svájci frank (65 millió forint) bírsággal is sújtotta a magyar szövetséget (MLSZ).
A hirado.hu megkereste Borbély Zoltán ügyvédet, sportjogászt, akit igencsak meglepett a FIFA döntése, szerinte a döntés súlya aránytalanul nagy, hiszen a FIFA-nál az MLSZ „büntetlen előéletűnek” számított, ezért a büntetés kiszabásakor a szankciók fokozatosságának alapelvét kellene szem előtt tartania a vizsgálóbizottságnak:
„Ha valóban bizonyítható a tömeges rasszizmus egy mérkőzésen – márpedig a hivatalos közlemény szerint Anglia ellen jelen volt, ugyanis bizonyíték nélkül nem lehetne döntés – akkor a nemzetközi szervezetek zéró toleranciát alkalmaznak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy azonnal kötelező a zárt kapus büntetés. Ezt nagyon erősnek tartom. A következő, Albánia elleni összecsapás tényleges zárt kapus ítéletét is fel lehetett volna függeszteni, vagy a pénzbüntetés mellett a szektorbezárásnak is komolyabb visszatartóereje lett volna” – mondta Borbély Zoltán.
Úgy véli, az MLSZ következetes szövetségnek számít, amely komolyan betartatja a játékszabályokat és megbünteti a rendbontókat, ennek ellenére ismét a kollektív büntetés hálójába kerül.
„Nem tudom, mit tehetne még a magyar szövetség. Pár ember viselkedése miatt újra több ezer bűnhődik. A kollektív büntetés abszolút szembemegy a büntetőjog alapelveivel, ám a nemzetközi joggyakorlat alanyai kizárólag országok lehetnek, amelyek alávetik magukat ennek. A sportjog egy sajátos kombinációja a különböző jogágaknak. Azzal, hogy egy ország tagja lehessen egy nemzetközi szervezetnek, el kell fogadnia azokat a szabályokat is, amelyek első hallásra igazságtalannak tűnnek. Kilépni pedig senki sem akar” – ismertette a jogi hátteret a szakember.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
