Digitális emlékezet – A rozsnyói zsidóság nyomainak eltüntetése

Digitális emlékezet – A rozsnyói zsidóság nyomainak eltüntetése

Sorozatunkban a Fórum Kisebbségkutató Intézet digitalis­emlekezet.eu oldaláról közlünk egy-egy képet és a képhez írt szöveget. A projekt, a digitalisemlekezet.eu célja az, hogy archív fotók által mutassa be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét. Az oldalon jelenleg több mint 17 ezer fénykép található. Újabb fotókat az alábbi címen lehet felajánlani: [email protected].

A fényképen látható, 1893-ban épült rozsnyói klasszicista zsinagóga aránylag épségben átvészelte a második világháború pusztításait. Kisgyerekként, az 1960-as évek végén még volt szerencsém látni (akkor még állt a zsinagóga az akkori buszmegálló mellett), rögtön szemet szúrt ez az „érdekes” épület, s egyáltalán nem értettem, miért bontották le. (A zsinagógát egyébként hosszabb ideig raktárnak használták.) A hivatalos (ál)indok szerint kellett a hely a buszmegállónak, amit egyébként pár év múlva megszüntettek, s a város nyugati szélére, egy jóval nagyobb területre került. A lebontott zsinagóga helyén később takarékpénztár épült. Bár a zsidó temetőnek is sikerült átvészelnie a háborút, azonban később ez sem élte túl a hatalom ostoba, ideológiai szempontok által vezérelt pusztításait a városban. Ezt az egyébként antiszemitizmustól sem mentes városvezetés az 1970-es évek elején számolta fel. Az álindok az volt, hogy egy temető nem higiénikus a város területén. (Ezzel az átlátszó és felháborító indokkal rengeteg temetőt kellet volna felszámolni az országban!) A sírkövek egy részét bár a köztemetőbe vitték, ezek rövidesen mind eltűntek. Akiknek sikerült megkaparintaniuk és újra felhasználniuk a márvány és gránit síremlékeket, nagyon jól jártak a zsidó temető eltüntetésével. A városvezetés a legkegyetlenebb dolgot tette a holokauszt szörnyűségeit átélt maroknyi zsidó közösséggel (a holokauszt előtt 327 zsidó lakost tartottak nyilván), amit csak tenni lehetett. A túlélők még az elődeik sírjához se mehettek ki ezután. A zsinagóga lebontásával, s az 1868-ban létrehozott temető likvidálásával a rozsnyói zsidóság minden nyomát sikerült eltüntetni.  Azt is mondhatjuk, hogy a város akkori vezetői sírgyalázást követtek el, ugyanis miután felszámolták, parkosították a temetőt. Azok, akik ma keresztülhaladnak az egykori temetőn, sokan nem is tudják, hogy halottak fölött járnak. A rozsnyóiak és környékbeliek közül már csak nagyon kevesen emlékeznek rá, hogy a Csetneki út jobb oldalán, a Varga-domb szélén egykor zsidó temető volt, hiszen még egy emléktábla sem jelzi. A holokauszt során elpusztított rozsnyói zsidóság emlékét sem őrizte emlékjel 2002-ig, amikor két túlélő és egy rozsnyói helytörténész kezdeményezésének köszönhetően – és az ő finanszírozásukkal – a városháza bejáratánál egy kis méretű emléktáblát helyeztek el. 2005-ben készült el az a holokauszt­emlékjel, amelyet a köztemetőben állítottak fel „a gyászoló túlélők kezdeményezése és adakozása, valamint Rozsnyó város önkormányzata együttműködésével” – olvasható az emlékműn. 

Hírdetés

L. Juhász Ilona


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »