Ferenc pápa szeptember 12-én, vasárnap hivatalos látogatásra érkezett Szlovákiába. Ebből az alkalomból a TASR hírügynökség egy rövid összeállítást
Ferenc pápa több mint egy évezred után az első, nem európai pápa, ő az első, az amerikai kontinensről származó katolikus egyházfő, és első Szentatya, aki a jezsuita rendből érkezett. Az argentin Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét 2013. március 13-án választották pápává, ő a 266. a katolikus egyházfők sorában. XVI. Benedek után foglalta el Szent Péter trónját, és Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel a Ferenc nevet.
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, családja az olaszországi Piemontból vándorolt ki Latin-Amerikába.
Apja könyvelőként dolgozott a vasútnál, édesanyja a háztartást vezette, öt gyereket nevelt fel. A külvárosában, Floresben nőtt fel, csintalan, de kedves kisfiúként emlékeztek rá a helyi apácarend nővérei. Egy 2010-ben, El Jesuita (A jezsuita) címmel megjelent interjúban a leendő pápa elmondta, hogy szeret tangózni, klasszikus irodalmat olvasni, de azt is elárulta, hogy egy ideig kidobóemberként dolgozott egy éjszakai klubban. Elmondta, hogy 12 éves korában beleszeretett egy lányba, és levélben megírta neki, hogy ha nem lesz a felesége, papnak áll. Egy fertőzés miatt fiatalkorában el kellett távolítani a tüdeje egy részét.
Vegyipari iskolát végzett, majd belépett a Buenos Aires-i Villa Devoto szemináriumába, és 1958. március 11-én a Jézus Társasága novíciusa lett. Chilében tanult teológiát és filozófiát, tanára volt többek között Lucio Gera, az úgynevezett felszabadítási teológia egyik megalapítója.
1963-ban visszatért Buenos Airesbe, ahol a San Miguel-i Szent József szemináriumban fejezte be filozófiai tanulmányait. Egy évig irodalmat és pszichológiát tanított a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban.
1969 decemberében szentelték pappá, majd 1970 és 1971 között Spanyolországban folytatta a tanulmányait. Hazájába visszatérve, 1973. április 22-én tett életre szóló fogadalmat a jezsuitáknál. A San Miguel-i Villa Varilari-ban novíciusmesterként szolgált, majd 1973 július végén a jezsuita rend argentin tartományfőnökévé választották. Hat évig töltötte be ezt a tisztséget.
1980-tól 1986-ig volt a San Miguel-i Filozófiai és Teológiai Kar rektora, emellett a San Miguel-i egyházmegye Szent József-plébániatemplom lelkipásztora volt.
Doktori disszertációját 1986-ban védte meg a neves Frankfurt am Main-i PTH Sankt Georgen filozófiai és teológiai főiskolán. Ezt követően professzorként visszatért a Buenos Aires-i egyetemre, majd Córdobában szolgált lelki vezetőként és gyóntatóként.
II. János Pál pápa 1992. május 20-án Auca címzetes püspökévé és Buenos Aires segédpüspökévé szentelte. Jorge Mario Bergoglio 1998. február 28-án lett érsek. Buenos Aires érsekeként missziós tervet dolgozott ki, amelynek négy fő célkitűzése volt: nyitott és testvéri közösségek, tudatos vezetés, a város minden lakosára kiterjedő evangelizáció és a szegények megsegítése. János Pál 2001. február 21-én bíborossá szentelte. Még bíborosként is a szegények segítőjeként és az argentin politikusok kritikusaként emlegették. Szokatlan viselkedésévek hívta fel magára a figyelmet, például tömegközlekedési eszközökön utazott, sötét kabátot hordott, a bíborosi kalapot nem viselte.
2013. március 13-án, az egyház történetének egyik legrövidebb konklávéja során választották a római katolikus egyház fejévé. A konklávé második napján pápává választották a bíborosok.
Pápaként is szerény és közvetlen maradt, és továbbra is hű ahhoz az elképzeléséhez, hogy az egyház a szegények egyháza, és a szegényekért van.
A mai napig nagy rajongója az argentin CA San Lorenzo de Almagro focicsapatnak. 2015-ben Wake Up! címmel zenei albumot adott ki. Ferenc pápa, akit 2013-ban az év emberének választott a Time magazin, hidat képez a Latin-Amerikában népszerű felszabadítási teológia és a jezsuita rend tradicionalizmusa között. Kritizálja a fogyasztói társadalmat és a kapitalizmust, mint globális gazdasági rendszert, határozottan kiáll a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Ezekről a kérdésekről Laudato Si – Gondoskodás közös otthonunkról (2015) és Frateli tutti (Mindgyájan testvérek) – A testvériségről és a barátságról (2020) című enciklikájában is kifejtette álláspontját.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
