A brüsszeli buborék gondolkodását hűen reprezentáló Politico című liberális portál néhány hete még örömteli hangulatban számolt be arról, hogy Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette indulási szándékát a francia jobbközép Republikánus Párt előválasztásán, azonban úgy tűnik, csalódniuk kell az uniós berkekben nagy tekintélynek örvendő politikusban. Barnier ugyanis a francia elnöki szék megszerzését célba vevő kampányát két fő üzenetre építi: választóinak egy, az illegális bevándorlásról szóló népszavazást és a francia szuverenitásnak az Európai Uniótól való visszaszerzését ígéri.
Barnier – express.co.uk
Pontosan azzal az állásponttal kerül tehát most szembe hazai pályán a 70 éves, francia politikus, amelyet ő maga képviselt az Európai Unió oldalán az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások alatt. Barnier pártja Nîmes-i rendezvényén felszólalva beszélt erről még csütörtökön, nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy Franciaországnak nagyobb hatalmat kell szereznie Európában.
– Újjá kell építenünk a francia befolyást. Egyensúlyba kell hozni a most domináló német befolyással szemben – hangoztatta a politikus.
Barnier arról is részletesen beszámolt, hogyan képzelné el a francia szuverenitás EU-tól való visszaszerzését. Mint mondta, Franciaországot többé nem szabadna kitenni az Európai Unió Bírósága és a – nem EU-s keretek között működő – Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) által hozott „ítéletek és elmarasztalások jelentette állandó fenyegetésnek”. – Ez az oka annak, hogy úgy döntöttünk, hogy az elnökválasztás mellett szintén jövőre esedékes parlamenti választások első fordulója alatt javasolni fogjuk egy népszavazás kiírását jövő szeptemberre, méghozzá két célkitűzéssel: ez a bevándorlási kvóták évenkénti parlamenti ellenőrzése, valamint a bevándorlási kérdésekkel kapcsolatos témákban a mozgás- és értelmezési szabadságunk egy „alkotmányos pajzson” keresztül történő helyreállítása – fogalmazott Barnier.
Nem mindenki volt azonban elragadtatva a jobboldali politikus szavai hallatán.
Az ember azon csodálkozik, hogy egy ilyen mondat hogyan csúszhatott ki egy ilyen elkötelezett európai száján – reagált például Clément Beaune, Franciaország ifjúsági uniós ügyekért felelős minisztere a Politicónak nyilatkozva. Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni Barnier szavait, az unió végrehajtó szerve ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy az Európai Unió Bíróságának jogköre „minden olyan területre vonatkozik, ahol uniós jogszabályok vannak”.
Nem Barnier az egyetlen, aki a francia jobbközép előválasztási küzdelmében a bevándorlás drasztikus visszaszorításával kampányol: a megméretésen szintén induló Eric Ciotti például a bevándorlás megállításával és a zsidó–keresztény civilizációs örökség alkotmányba foglalásával igyekszik elnyerni a jobboldali érzelmű szavazók szimpátiáját.
Az egykori brexitügyi főtárgyaló szavaira Varga Judit igazságügyi miniszter is reagált. A tárcavezető a Facebookon úgy fogalmazott: Egyre többen követik a magyar migrációs politikát, és egyre többen merik hangoztatni, hogy nem helyeslik, ha az európai uniós intézmények, túllépve a hatáskörüket, beleavatkoznak tagállamok szuverén döntéseibe.
Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök bledi felszólalásában hangoztatta egy héttel ezelőtt, úgy most Barnier szerint is a bevándorlás ügyében vissza kell adni a tagállamoknak a jogi szuverenitásukat, hogy szuverén döntéseiket ne írhassa felül az Európai Unió Bírósága vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága – írta Varga Judit.
Barnier és Ciotti mellett egyébként ringbe szállna még az elnökjelöltségért az egykori Fillon-kormány minisztere, Jacques Chirac korábbi elnök politikai tanácsadója, Valérie Pécresse és Philippe Juvin, a párizsi Georges Pompidou kórház sürgősségi osztályának a vezetője, a Párizs melletti La Garenne-Colombes település polgármestere. Az ötödik, a francia sajtó által legkomolyabbnak tartott jobboldali elnökjelölt Xavier Bertrand, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnöke, ő azonban előre jelezte, hogy nem kíván részt venni egy esetleges előválasztáson, így még az is lehet, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a jövőre esedékes elnökválasztáson.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
