Kaotikus irányítás, hiányzó adatok, rosszul felszerelt egészségügyi középiskolák – egyebek mellett ezeket a tényezőket emelte ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) az egészségügyi dolgozók hiányával kapcsolatban. Mint írják, a probléma a teljes egészségügyi ellátásra kihat, és végül a betegek járnak pórul.
Az NKÚ átfogó ellenőrzést készített az egészségügyben uralkodó munkaerőhiányról, ezúttal főként a nővérekre, ápolókra, mentősökre és egészségügyi asszisztensekre koncentrálva. Igyekeztek feltárni a rendszer gyengeségeit, és javaslatokat tettek az egészségügyi tárcának, hogyan lehetne javítani a működésén.
Már a bevezetőben leszögezték, hogy a szlovák egészségügyből hiányzó személyzet miatt bármikor veszélybe kerülhet az egészségügyi ellátás elérhetősége és minősége.
„Legyen akármennyire is jól szabályozott az egészségügyi rendszer, optimális kórházhálózattal és megfelelően felszerelt laboratóriumokkal, minden az elegendő számú egészségügyi dolgozón áll vagy bukik”
– olvasható a jelentésében. Éppen ezért az NKÚ három nagyobb területen is változásokat sürget, az egészségügyi tárcát pedig arra szólította fel, hogy hozza meg a szükséges lépéseket.
Az első és egyben legfontosabb probléma, hogy nem tudjuk pontosan, hány nővér hiányzik a szlovák egészségügyből. Azt maga a minisztérium sem tagadja, hogy a munkaerőhiány súlyos, de ahogy az NKÚ is megállapította, a tárca nem rendelkezik egységes adatokkal. 2016 és 2019 között több elemzést is végeztek a minisztériumnál, illetve az irányítása alá tartozó intézményeknél, de mivel más módszertani alapokból indultak ki, ezért a számok is eltérőek lettek. Egy 2018-ban kidolgozott elemzésben például – amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlaga alapján állítottak össze – a minisztérium 7315 nővér hiányát állapította meg, a tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) viszont 1925 nővér hiányáról számolt be.
Ez csak egyetlen példa, de az NKÚ szerint számos ehhez hasonló eset történt az utóbbi években, éppen ezért a tárcának sürgősen rendeznie kellene az adatokkal kapcsolatos káoszt.
Ahogy az NKÚ írta, a megbízható adatok feltárása után a minisztériumnak ki kellene dolgoznia egy stratégiai tervet, amely meghatározná a személyzetpolitika hosszú távú céljait és ezek elérésének a módját. Ezzel például befolyásolhatnák, hogy az egészségügyi középiskolákba évente hány diákot vegyenek fel. Az NKÚ szerint azonban a döntéshozási folyamat rendkívül összetett, nincs meghatározva egyértelműen, melyik az a közigazgatási szerv, amely felelős ezért a problémakörért.
Az, hogy egy évben hány diákot vehetnek fel az egészségügyi középiskolákba, számos intézményen múlik. A folyamatban részt vesz például a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVaR), amely előzetes becsléseket közöl a munkaerőpiaci igényekről. Ezekről az adatokról tárgyalnak a megyei és a helyi önkormányzatok, az egészségügyi és oktatási minisztérium, valamint a szakszervezeti képviselők. Végeredményben az iskolákat üzemeltető helyi önkormányzatok döntenek arról, hogy egy évben legfeljebb hány elsőst vehetnek fel. Az NKÚ szerint ez a folyamat feleslegesen bonyolult, helyette jobb lenne, ha a döntésben az egészségügyi tárca lenne a kompetens.
Arról nem is beszélve, hogy a diákok részéről lenne érdeklődés. Az ellenőrzésből kiderült, hogy az utóbbi években csaknem kétszer annyian jelentkeztek az egészségügyi középiskolákba, mint ahányat az iskolák végül felvettek. Az NKÚ szerint 2017/2018-as tanévben az általuk ellenőrzött 14 szakközépiskolába összesen 2586 bejelentkezési lap érkezett, ehhez képest mindössze 1261 diákot vettek fel. A 2018/2019-es tanévben is hasonló volt a helyzet: 2607 jelentkezőből 1268-at vettek fel, egy évvel később pedig 2923-ból 1435-öt. Az évről évre növekvő érdeklődést az Egészségügyi Középiskolák Szövetsége (ASZŠ) is megerősítette.
Az NKÚ megállapította, a diákok felvételekor sokszor az is fontos tényező, hogy milyen az iskolák felszereltsége és kapacitása.
„Az ellenőrzés során kilenc esetben jelezték az intézmények, hogy a jelentkezők megnövekedett érdeklődése ellenére a helyhiány miatt képtelenek felvenni több diákot”
– olvasható az elemzésben.
Éppen ezért több iskola a helyi önkormányzatok segítségével jelentősebb felújításokat tervez. Ami a felszereltséget illeti, a Számvevőszék szerint probléma van a szaktantárgyakat érintő tankönyvekkel és az elavult segédeszközök frissítésével is.
„Az ellenőrzött iskolák jelezték, gondjaik lehetnek a pedagógusok bebiztosításával is, hiszen Szlovákiában szinte alig vannak erre vonatkozó akkreditált tanulmányi programok”
– olvasható a jelentésben.
Az elemzéssel kapcsolatban felkerestük Zuzana Eliášovát, az egészségügyi tárca szóvivőjét, és rákérdeztünk, terveznek-e jogi lépéseket tenni az NKÚ útmutatása alapján. Lapunknak elmondta, a minisztérium szorosan együttműködött a Számvevőszékkel az ellenőrzés kidolgozása során, amely főként a 2018. és 2020. közötti időszakra összpontosított.
„Az NKÚ következtetéseit az egészségügyi tárca konstruktívan értékeli, és egyúttal tudomásul is veszi őket”
– tette hozzá Eliášová.
Ami a konkrétumokat illeti, a szóvivő elárulta, már több olyan javaslaton is dolgoznak, amelyek szorosan összefüggenek a Számvevőszék ajánlásaival.
„A minisztérium jelenleg például egy olyan jogszabály-módosításon dolgozik, amellyel kibővítenénk a nővérek hatáskörét, illetve módosítanánk a bérezésük módját. Emellett egy olyan stratégiai dokumentumot is előkészítünk, amely meghatározná az állam egészségügyi oktatáspolitikáját, pontosan előírt célokkal és feladatokkal”
– jegyezte meg Eliášová.
Az NKÚ azon javaslatát viszont, amely nagyobb felelősséget adna az egészségügyi tárca kezébe a középiskolai felvételikkel kapcsolatban, egyelőre nem tervezik módosítani. Eliášová tisztázta, hogy a minisztérium ugyan ellenőrzi az egészségügyi középiskolákban zajló tanítást, és az oktatási tárcával közösen meg is határozza a középiskolai hálózat nagyságát, de az elsőévesek felvételének módszertani kérdéseibe érdemben továbbra sem avatkozik bele.
A jelentésre Iveta Lazorová, a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) elnöke is reagált. Elmondása szerint több megállapítással is egyetért, például azzal, hogy a felvett diákok számába valóban túl sok intézmény folyik bele, viszont nincsen olyan közigazgatási szerv, ami egyértelműen felelősséget vállalna a problémáért. Azt azonban megjegyezte: az NKÚ téved abban, hogy a szakszervezeteknek is valódi beleszólása van a döntéshozatali folyamatba. Lazorová állítja, az egészségügyi minisztérium mellett az oktatási minisztériumnak lenne a feladata, hogy a nővérnek készülő diákok számát megnövelje, és hiába figyelmezteti őket a kamara évek óta, nem tettek lépést az ügyben.
„Növelni kellene az ápolói tanulmányokra fordított állami támogatásokat, hiszen hiányszakmáról van szó, és bár lenne is érdeklődés a diákok részéről, az intézmények nem tudnak felvenni többet, főként a felszereltség, a helyhiány és az oktatók hiánya miatt”
– üzente a kamara elnöke.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Számvevőszék ellenőrei a jelentésben gyakran nem tesznek különbséget a nővérek és az ápolók, illetve az egyéb egészségügyi asszisztensek között, holott ezeket külön szakokon tanulják a diákok, sőt, Szlovákiában főként azokból a nővérekből van hiány, akik egyetemet végeznek. Éppen ezért nem feltétlenül szerencsés összemosni a nővérhiányt az egészségügyi középiskolákkal.
„Véleményünk szerint a tízezernyi hiányzó nővér problémáját nem a középiskolai rendszer finanszírozásának a megváltoztatása fogja megoldani, hanem a főiskoláké, ahol ápolói programok működnek és nővéreket nevelnek”
– zárta Lazorová.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
