Közel 20 évvel azt követően, hogy George Bush akkori amerikai elnök megindította a Tartós Szabadság nevű hadműveletet, az amerikai erőket Joe Biden mostani elnök bejelentése szerint augusztus 31-ig kivonják Afganisztán területéről.
A birodalmak temetőjének nevezett közép-ázsiai országgal az Egyesült Államok sem tudott mit kezdeni, a szakértők szerint a tálib lázadók pedig hetekkel az amerikai katonák kivonulása után az ellenőrzésük alá tudják vonni egész Afganisztánt – írja az Origo.
Ez után komoly migrációs hullám várható, amellyel meg kell birkóznia Iránnak, Törökországnak és természetesen az Európai Uniónak is.
Az amerikai katonai jelenlétnek gyakorlatilag nem lett konkrét haszna: igaz, sikerült likvidálni a 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelőjét, Oszama bin Ladent, de nem afgán, hanem pakisztáni területen, és jórészt Afganisztántól független hírszerzési adatok alapján. A majdnem két évtizeden át tartó háború csak amerikai részről több mint 2400 életet követelt, a költségek pedig meghaladják a kétezermilliárd dollárt.
Ez pedig lehet, hogy csak arra lesz jó, hogy újabb hatalmas migrációs hullám induljon.
Joe Biden amerikai elnök 2021. április 14-én jelentette be, hogy öt hónapon belül az utolsó amerikai katonák is elhagyják Afganisztánt, ezzel véget ér az Egyesült Államok katonai jelenléte a közép-ázsiai országban.
Júliusra az amerikai haderő 90 százaléka már elhagyta az országot, illetve a NATO többi tagállama is kivonta katonáit Afganisztánból.
Még Donald Trump elnöksége idején, 2020 szeptemberében a katari Dohában megkezdődtek az úgynevezett béketárgyalások, a tálib lázadók és a Washington, illetve a NATO támogatását maga mögött tudó kabuli kormány között, amerikai részvétellel. A tárgyalások még mindig tartanak, a cél Afganisztán jövőjének a meghatározása, miután az amerikaiak véglegesen kivonulnak. A katari béketárgyalásokon személyesen vett részt Mike Pompeo akkori republikánus külügyminiszter, abban pedig
még tavaly megegyezett a Trump-kormány a kabuli kormánnyal, hogy 2021. május végéig kivonják a NATO-, illetve az amerikai katonákat.
A Danube Institute elemzése szerint az afganisztáni kivonulás tekintetében kontinuitás tapasztalható a Trump- és a Biden-kormányok között.
Joe Biden az áprilisi bejelentésével a kivonulás időpontját kitolta 2021. szeptember 11-re, utalva a 2001. szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójára.
A KIVONULÁS CÉLDÁTUMÁT JÚLIUSBAN AZTÁN AUGUSZTUS 31-RE MÓDOSÍTOTTÁK.
Az afganisztáni misszió lezárását hivatalosan egyébként még sem a NATO vezetése, sem az Egyesült Államok nem jelentette be, csupán a már említett kivonulás végső határidejét. A dpa német hírügynökség információi szerint az, hogy a hivatalos bejelentés nem történt meg, azzal áll összefüggésben, hogy a műveleti tervet – főleg adminisztratív okokból – még nem helyezték hatályon kívül. További okként merül fel, hogy az Egyesült Államok saját művelete még tart a NATO-szövetségesek távozása után is.
A brit The Economist úgy tudja, hogy 650 amerikai katona augusztus 31. után is az országban marad, a feladatuk az lesz, hogy Kabulban megvédjék az amerikai nagykövetséget, illetve a repülőteret.
Az afganisztáni háború története dióhéjban
Az MTI összefoglalójában emlékeztet rá: az Egyesült Államok és NATO szövetségesei a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokat követően avatkoztak be katonailag Afganisztánban, amelyet akkor a tálib iszlamisták irányítottak, akik Amerika szerint menedéket adtak az al-Kaida terrorhálózat vezetőjének, a szaúdi születésű Oszama bin Ladennek.
A 2001 októberében kezdődő háború elindítója George Bush republikánus elnök volt, de a Tartós Szabadság nevű hadművelet szükségszerűségét a demokraták sem vitatták, tehát kétpárti konszenzus volt ebben a kérdésben.
Bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó.
Tulajdonképpen bin Laden likvidálását leszámítva más kézzel fogható eredményt az Egyesült Államok nem tud felmutatni, de közvetlenül ez sem köthető Afganisztánhoz.
A NATO vezetésével 2003 augusztusától 2014 decemberéig az úgynevezett Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) működött, csúcsidőben több mint 130 ezer fős katonai kontingenssel. Az ISAF gyakran részt vett az afgán kormányerők iszlamista szélsőségesek elleni bevetéseiben. Ezt váltotta 2015-től az Eltökélt Támogatás (Resolute Support – RS) fedőnevű művelet, amely mindenekelőtt az afgán biztonsági erők kiképzését és támogatását végezte.
Csak az amerikai hadsereg több mint 2400 katonát vesztett Afganisztánban.
A becslések szerint csak az Egyesült Államoknak több mint kétezermilliárd dollárjába került a háború.
Magyarország 2003-tól vett részt a NATO afganisztáni katonai missziójában. Összesen négy magyar katona esett el a hadműveletek során, rajtuk kívül még hárman haltak meg Afganisztánban: ketten autóbalesetben, egy katona pedig szívinfarktust kapott. A közép-ázsiai országból az utolsó 9 magyar honvéd 2021. június 8-án tért haza.
Kritikák kereszttüzébe került a Biden-adminisztráció a kivonulás miatt
A Danube Institute elemzése szerint bár az afganisztáni kivonulás vélhetően azon események közé fog tartozni, amelyek a Biden-adminisztráció megítélésére pozitívan hatnak (jóllehet érdemes lesz azért szemmel tartani, hogy a hatalmi vákuumban a nemzetközi terrorszervezetek mennyire lesznek képesek elszaporodni és globális fenyegetést okozni), a Fehér Ház témával kapcsolatos megnyilvánulásait többen megkérdőjelezték.
Joe Biden nemrég bizalmának adott hangot az Amerika által támogatott és felvértezett afgán kormány önvédelmi képességeit illetően. Ennek ellenére a sajtóorgánumok (egyebek mellett a demokratákhoz közeli Washington Post is) arról számoltak be, hogy a tálibok képesek voltak harc és bármilyen ellenállás nélkül területekhez jutni az utóbbi hetekben.
A National Review szerzője, Jim Geraghty véleménye szerint a hatalomváltás már idén nyáron, az amerikai kivonulás lezárta előtt bekövetkezhet.
Mint kifejti, a probléma nem Afganisztán feladásával, hanem a megtévesztő retorikával van. Ha Joe Biden kivonul (mint ahogyan azt Trump is tette volna), és vállalja, hogy a talibán nagy valószínűséggel átveszi a hatalmat, az még mindig megmagyarázható a korábbi háborús patthelyzettel és a felesleges halálesetekkel.
Hamis illúziókat kelteni azonban felesleges. Ha Geraghty jóslata mégsem realizálódik, és az afgán kormány képes lesz felvenni a kesztyűt, a véres polgárháború akkor is elkerülhetetlennek tűnik.
Tökéletes kiút ebből a helyzetből már nincsen.
A kritikákra mintegy válaszul Joe Biden augusztus 10-én azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg a csapatkivonásról szóló döntést.
Véleménye szerint az afgánoknak maguknak kell megvívni harcukat az országuk feletti ellenőrzésért, és összefogásra szólította fel a közép-ázsiai ország vezetőit. Az elnök hozzátette: az Egyesült Államok mindazonáltal továbbra is biztonsági segítséget nyújt majd az afgán kormány erőinek.
Biden azt viszont nem cáfolta meg, hogy az afgán kormányerők katonáiból egyre többen állnak át a tálibokhoz.
A becslések szerint a tálibok augusztusra már az ellenőrzésük alá vonták Afganisztán területének 85 százalékát, az amerikaiak távozása után pedig várhatóan heteken belül elfoglalhatják a tartományi székhelyeket és Kabult, ami a kormány bukását jelentené.
Augusztus 11-i információk szerint a tálibok öt nap leforgása alatt kilenc tartományi székhelyet foglaltak el a kormányerőktől, és megállíthatatlanul közelednek a főváros felé.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
