Árvíz utáni állapotok a németországi Altenahrban 2021. július 19-én. Rajna-vidék–Pfalz tartományban több ember halálát okozta és számos házat döntött romba az árvíz (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)
Folyamatosan dolgoznak a júliusi árvízkárok helyreállításán a nyugat-németországi Ahrweiler járásban. Csakhogy az Ahr folyó áradása után elkezdődött területrendezés fejetlenül, konkrét tervek nélkül zajlik. A pusztító árvizeket követő helyreállítási munkákhoz nemcsak a Merkel kancellár által személyesen megígért 30 milliárd euróra lenne szükség, hanem hozzáértő tervezőkre és építőmunkásokra is – számolt be helyszíni riportjában a Focus magazin.
Ha a hamburgi szociáldemokraták (SPD) egykori Bundestag-képviselője, Helmut Schmidt a bürokratikus szabályokat betartva kezelte volna a környéken 1962-ben átsöprő viharok okozta károkat, Hamburg elveszett volna. Schmidt akkor nem kért engedélyt senkitől: egyszerűen megszegte az alkotmányt, és rövid idő alatt telefonon összegyűjtötte a segítségre alkalmas nyugatnémet katonákat Nyugat-Európából, hogy segítsenek az Elba-parti települések újjáépítésében.
„Azt mondtam: helikopterekre van szükség, felderítőkre van szükség, és a hadsereg rohamcsónakjaival szedjék le az embereket a háztetőkről. Először azt hitték, elment az eszem. De mivel jól ismertek engem, végül nagyon gyorsan reagáltak a kérésemre” – emlékezett vissza Schmidt egy 20 évvel későbbi interjúban.
A július végén az Ahr folyó mentén pusztító árvizek után a Rajna-vidék–Pfalz tartományban élő emberek is olyan határozott vezetői fellépésre vágynak, mint annak idején Schmidté volt. Valakire, akit Merkel kancellár teljes hatáskörrel felruházva küldene Berlinből. Aki koordinálná a térségben uralkodó zűrzavart, és hozzáértőként kivenné a részét az érintett települések gyors és hatékony újjáépítéséből – írja keddi véleménycikkében a német Focus Online.
„Merkel asszony, küldjön végre igazi építőmestereket!” – mondják az ahrweileri árvízkárosultak a fejüket rázva.
Fejetlenség és titkolózás a frontvonalban
Rajna-vidék–Pfalz jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnöke, Malu Dreyer azonban csak egy nyugdíjas államtitkárt küldött a térségbe. Dreyer elképzelése szerint a reaktivált közszolga lenne a károsultak „szeme, füle és erős válla a helyszínen”. Ez azonban túl kevés – írja a Focus szerzője.
Az Ahr folyó árterében a német katasztrófavédelmi igazgatóság, az ADD egyik tisztje vezeti a válságstábot. Létezik egy kifejezetten természeti katasztrófákra specializálódott polgári védelmi egység is (BABZ) a közeli Bad Neuenahr városában, de nem vonták be az újjáépítésbe.
A helyiek arra panaszkodnak, hogy az állami szervek nem élnek a magánszférából felajánlott segítséggel, még a válságstáb hierarchiáját is titokban tartják a civilek előtt.
„Ha megkérdezzük a polgári védelem vagy a tűzoltóság embereit az Ahr mentén, milyen struktúrát követ a katasztrófavédelem, csak mosolyognak, és azt tanácsolják, forduljunk a Bad Neuenahr-i irányítóközponthoz. Ők talán tudják. Ott az ADD válságstábjához irányítják az embert, a szövetségiekhez, akik a várostól öt kilométernyire, az erdőben rejtőznek. Az erdőben azonban a THW egyik alkalmazottja kedvesen elküldi az embert. Minden szigorúan titkos – és a legtöbben valószínűleg alig vagy egyáltalán nem értenek a válságkezeléshez, amint azt a valóságban nap mint nap megmutatkozik” – írja a Focus Online.
(Fotó: MTI/AP/Bram Janssen)
(Fotó: MTI/AP/Bram Janssen)
(Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
