Fülledt napok várnak ránk e héten, de heves viharok is kialakulhatnak – figyelmeztet a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). Bár a természeti csapásokat nem igazán lehet kivédeni, a szlovákiai biztosítótársaságokat arról kérdeztük, mire érdemes odafigyelni a biztosítással kapcsolatban.
„A Dél-Morva-országban pusztító tornádó, illetve a nyugat-európai országokat elöntő árvíz következtében háromszorosára emelkedett a biztosító weboldalán található vagyonbiztosítási szekció látogatottsága. Jelenleg az átlagnál 25%-kal többen érdeklődnek az online biztosítás iránt, és ezt a trendet tükrözi a megkötött szerződések aránya is. Az új szerződés mellett a biztosítási összeg emelését is sokan fontolóra veszik, mivel az eredeti összeg gyakran nem felel meg a biztosított vagyon aktuális értékének” – mondta el lapunknak Lucia Strnad Muthová, az Allianz – Szlovák Biztosító kommunikációs igazgatója. „Bár a tornádó hazánkban nem túl gyakori jelenség, ha mégis lecsap, akkor a szélviharhoz, jégesőhöz, árvízhez és egyéb természeti jelenséghez hasonlóan, a vagyonbiztosítás keretein belül az alapvető kockázatok közé tartozik, így az általa okozott károkat téríti a biztosító” – tette hozzá Katarína Kukurová, a Generali szóvivője. A beázás és az árvíz gyakran előfordul Dél-Szlovákiában is, Kukurová ezért azt javasolja, hogy az átfogó biztosítás mellett döntsünk, tehát fontos, hogy párhuzamosan háztartás- és ingatlanbiztosítással is rendelkezzünk. „Ne felejtsük el bebiztosítani a melléképületeket és a bennük található tárgyakat, a garázst, a gazdasági épületeket vagy például a medencét is” – figyelmeztet a szóvivő.
Mi a különbség a háztartás- és ingatlanbiztosítás között? Muthová ezt egy egyszerű példa segítségével mutatja be: „Mindent, ami az épület része, és hozzá tartozik, azt az ingatlanbiztosítás fedezi. Minden olyan dolog, ami kipotyogna, ha fejre állítanánk az épületet, a háztartás-biztosítás körébe tartozik”. Kukurová hozzátette, ez a két típusú biztosítás kölcsönösen kiegészíti egymást. „Az elemi csapás nem válogat, hogy csak az épületet, vagy pedig a benne található tárgyakat teszi tönkre. Általában kárt tesz az ingatlanban és a berendezési tárgyakban egyaránt” – fűzte hozzá.
„A becslések szerint Szlovákiában az ingatlanok 38%-a van biztosítva, ez azt jelenti, körülbelül minden harmadik. A természetvédelmi csapásokat követően a médiában gyakran találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy nem volt biztosítva az érintettek vagyona. A biztosítás az egyetlen módja, hogy az ilyen kiszámíthatatlan helyzetben gondoskodjunk a vagyonunkról, főként, ha nem rendelkezünk anyagi tartalékkal, amelyből fel tudnánk újítani, vagy tudnánk helyette újat venni” – osztotta meg lapunkkal Muthová. A gyakorlatban sokszor gondot jelent az is, ha az emberek nem tudatosítják, hogy például a felújításnak köszönhetően magasabb lesz az ingatlan értéke, és ezért a biztosított összeget is javasolt megemelni. „Ha ezt nem teszik meg, előfordulhat, hogy a káresemény esetén a kártérítés nem lesz elég az ugyanolyan komfortos lakhatás biztosításával járó költségek fedezésére. Az ügyfeleknek azt javasoljuk, rendszeresen, ideális esetben ötévente vizsgálják felül a megállapodást” – tájékoztatott Kukurová, majd hozzátette, egyéb tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a kártérítési összeggel nem minden esetben lehet fedezni az ingatlan újjáépítésével járó költségeket. Ennek szerinte tipikus példája az építőipari anyagok árának idei növekedése. Mindemellett, a szerződés kora sem elhanyagolható tényező, hiszen figyelembe kell venni az inflációt, a munkadíj, illetve az áru drágulását. „10 évvel ezelőtt egy beázott pince helyreállítására kevesebb pénzre volt szükség” – konstatálja a Generali munkatársa.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
