Harangszó és kukorékolás, szegény balatonberényiek!

Harangszó és kukorékolás, szegény balatonberényiek!

Amikor még keresztényebb ország volt Magyarország, akkor harangszó hívta templomba, szentmisére, litániára az embereket mindenhol, még Balatonberényben is. Keresztet vetettek az emberek, ha elhaladtak a templom közelében, és a harangszóra tisztelettudóan megálltak, levették a kalapjukat bárhol is voltak.

Olyan nem létezett, hogy valakit is zavart volna a harangszó. Inkább megnyugvást adott, még a házastársi perpatvar is elcsitult olyankor.

Érsekújvárban hosszú évekig laktunk a főtéren a ferences és a plébániatemplom között, a két harangzúgást sztereóban lehetett hallani. Eszünk ágában sem volt meglátogatni a ferences barátokat, hogy halkítsák le a harangjukat, vagy panasszal élni a plébánián a reggeli, déli vagy esti harangszó miatt. A Balaton mellett nyaraló külföldi vagy belföldi nyaralóknak sem volt eddig kifogásuk a templomi harangszó zaja miatt. Egy német házaspár elmondása szerint csodálatos dolog hallani tájunkon a harangot reggel, délben és este. Ez náluk már nincs így, betiltották, mert zavarta a muszlimok nyugalmát. Velük nem túl jó ujjat húzni! Pedig a templom harangszó nélkül éppolyan, mint a hívők nélküli.

Balatonberényben valószínűleg nem a muszlimok akadékoskodtak, hanem azok a turisták, akiket az éjszaka fáradalmai után zavart a reggeli harangszó.

A déli már nem, addigra már kipihenték magukat, és elkezdtek gyúrni a következő éjszakára. Az esti harang szavát már észre sem vették, addigra felerősödött a homály. Korán reggel, másnaposan viszont harangzúgás volt nem csak a templomban, hanem a fejekben is, vagy pedig a kettő összekeveredett, és a templom harangja felerősítette a fejben lévő káoszt.

Hírdetés

A templomi harang Balatonberényben az idők kezdetétől reggel öt órakor jelezte a helyieknek, hogy ideje felkelni. Azonban sok nyaraló ezen felháborodott, hiszen pihenni jöttek, és nem a harangozást hallgatni. Tiltakoztak is a polgármesternél! A helybeliek szerint viszont ez egy ősi hagyomány, és már az is furcsa volt az embereknek, hogy a reggeli ötös harangszót áttették hat órára. De hogy egy-két nyaraló ember kénye-kedve szerint teljesen megszüntessék, az már szerintük felháborító! Nekik ezzel kezdődött a nap, erre ébredtek, és mentek a dolgukra.

Végül is nem lett a reggeli harangszóból fülemile-per. Az egyház meghátrált, és a falu vezetésével megegyeztek abban, hogy reggelenként nem fognak harangozni.

A déli és esti harangszó egyelőre megmaradt! Péter és Pál, mint Arany János versében tehát megbékélt, de hát hol is akadna ügyvéd, ki a fülemile füttyét vagy a harang zúgását mai napság felvállalja?

Ezzel viszont még nem érhet véget a reggeli csendháborítás felszámolása.

A reggeli nyugalomra vágyó nyaralók következő petíciója most a kakasok ellen irányulhat. De azt már jóval nehezebb lesz elérni, hogy a kakasok ne kukorékoljanak hajnalban, csak délben, esetleg kora este…

Ki látott már szájkosaras kakasokat? A ciripelő tücskök egyelőre csöndben meglapulnak a fűben…Pedig a templomi harangszó, a kakaskukorékolás és a tücsökciripelés a világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik…


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »