Ungár Péter kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság összehívását a megfigyelési botrány miatt – jelentette be Facebook-oldalán az LMP-s képviselő. Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő, az MSZP-s Molnár Zsolt és Ungár Péter közös közleményt adott ki, miután felmerült, hogy izraeli kémprogrammal, az NSO-val figyelhettek meg több magyar újságírót és üzletembert, írja az Index.
A Bloomberg értesülése szerint Magyarország is beszerzett olyan megfigyelésre alkalmas szoftvert, amelyből Oroszország, Izrael, Szaúd-Arábia, Üzbegisztán, Szingapúr, Katar és Indonézia is vásárolt. A Torontói Egyetem kiberbiztonsági kutatói már a Microsoftot is figyelmeztették, ugyanis a kémszoftver a Windows gyenge pontjain keresztül képes támadni.
Amennyiben mindez bebizonyosodik, az még az elmúlt tíz év után is olyan szintlépésnek tekinthető, ami nem maradhat következmények nélkül – mutatott rá Ungár Péter.
Az LMP-s képviselő kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésen hallgassa meg a kormány adott ügyben felelős politikusait és az illetékes szolgálatok vezetőit: "Tételes válaszokat akarunk kapni minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni. Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést."
A Pegasus elnevezésű kémprogrammal távolról, észrevétlenül lehet behatolni a kiválasztott iPhone-okba vagy Androidon futó eszközökbe egy olyan kiskapun keresztül, amelyről a gyártók és a mobiltelefonok szoftvereinek a fejlesztői sem tudnak.
Több mint 300 magyarországi célszemélyről írt a Direkt36, akiket megfigyelhettek. Szerepel közöttük
Snowden szerint ez az év sztorija
A Magyarországot is érintő megfigyelési botrányról Edward Snowden Oroszországban élő, egykori amerikai hírszerző a Twitteren azt írta: a Guardian cikke az év sztorija.
Magyarország a valaha látott legárulkodóbb választ adta a Pegasus-botrány kapcsán feltett kérdésekre. Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról – fogalmazott Edward Snowden. Ezt azután tette, hogy az egyik érintett magyar újságíró a kormányhoz fordult, de a részletes kérdésekre csupán annyi választ kapott:
Nincs tudomásunk semmilyen állítólagos adatgyűjtésről.
— Edward Snowden (@Snowden) July 18, 2021
Varga Juditot a lehallgatásról kérdezték, kimaradt az interjúból
A 444.hu szemlézte a Washington Post cikkét is, amelyben arról írnak, hogy a Le Monde francia lap egyik újságírója a közelmúltban interjút készített a magyar igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal.
Ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy [politikai] ellenfelet, elfogadná ezt a kérést? – tette fel a kérdést a lap. A cikk szerint Varga Judit igazságügyi miniszter úgy felelt:
Micsoda kérdés! Ez már önmagában provokáció!
A Washington Post beszámolója szerint másnap kérés érkezett a miniszter irodájától, hogy töröljék a kérdést és Varga Judit válaszát az interjúból. Varga Judit egyelőre nem reagált.
Frissítés: reagált a megfigyelési botrányra az izraeli kémprogramot gyártó cég
A Forbidden Stories oknyomozása tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával és érdekeivel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a „meg nem nevezett források” olyan információkat szolgáltattak, amelyeknek nincsen ténybeli alapjuk és messze állnak a valóságtól – ezekkel a szavakkal kommentálta az okostelefonok feltörésére alkalmas Pegasus nevű kémprogramot gyártó izraeli NSO, hogy sajtóhírek szerint több országban is újságírók, üzletemberek, közéleti személyek megfigyelésére használták terméküket. Az NSO rágalmazási pert fontolgat, írja a 24.
Az oknyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.
Az NSO közleményében külön hangsúlyozta, hogy a technológiájuknak köze nincs a szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásához: „Megerősíthetjük, hogy technológiánkat nem arra használták, hogy lehallgassák, nyomon kövessék vagy összegyűjtsék az információkat vele vagy családtagjaival kapcsolatban.” Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a rendszert nem ők üzemeltetik, így nem is láthatják az adatokat.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »